Száguldás a boldogság felé.~The End~

15.rész
~The End~

Nos hát ez is eljött..egy történet most véget ér de jön majd egy másik a közeljövőben. Szeretném ha írnátok véleményt úgy az egészről. Az elejétől kezdve. Hogy tetszett stb. És ne feledjétek lejjebb a képeket és a szavazást!♥♥ Puszaa♥♥

Mire észbe kap az ember már késő...így vagyok ezzel én is...mire észbe kaptam már november 27-e volt...már nem volt megállás...az esküvőm már itt van a nyakamon..mindenki lázasan készülődik kivéve én..én ezt az egészet nem akarom..legalábbis nem vele. Persze a szüleim főleg anya nagyon rá van pörögve a dolgokra..Ő bírja Ronaldot..és apa is...A helyzetem teljesen kilátástalan..persze a testvéreim mindenben mellettem állnak aminek nagyon örülők..

××

Az esküvő napja..hát ez is eljött..itt állok a ruhámban és nézem magam a tükörben..nem is festek olyan rosszul..lassan a vendégek is megérkeznek és kezdődik az egész ceremónia. Végül 250 főt hívtunk meg a "nagy" napra. Minden olyan tökéletes volt és mégsem. Valahogy így képzeltem el a nagy napot de egy olyan ember mellett akit tényleg igazából szeretek. Késő bánat.
-Kész vagy?-jött be Maddy.
-Igen!-bólogattam.
-Gyönyörű vagy!-simogatta meg a vállam.
-Köszönöm-mosolyodtam el halványan.
-Nem így képzelted el igaz?
-De valahogy így de nem vele. De mindegy. Mennyünk.
Megálltam Dany mellett ugyanis Ő fog elvezetni az oltárig. Átkaroltam felvettem a báj vigyoromat a zene megszólalt mi pedig lassan elindultunk. A gyerekek mentek előttem és szórták a vörös rózsa szirmokat. Nagyon aranyosak voltak. Az oltárnál megláttam a papot a tanukat és Cristianot is. Apa állt mellette  és fogott egy kis fekete dobozkát. Végignéztem gyorsan a tömegen és kiszúrtam pár Real Madridot is. Remek ezeket muszáj volt meghívni nagyon hiányoztak, gondoltam magamban. Lassan odaértünk én elengedtem Dany kezét és odasétáltam Cristialno mellé. Mindenki helyet foglalt majd a pap belekezdett mondanivalójába.
-Azért gyűltünk össze itt ma isten színe előtt hogy e két fiatalt egy életre összeadjuk-a hosszú beszéd alatt egyel talán nem figyeltem. Arra gondoltam hogy mi lehet Sebbel?! Vajon elvette már Hannát?! Ilyen és ehhez hasonló kérdéseken kattogott az agyam. Csak akkor "tértem" újra magamhoz amikor a pap Cristianotól kérdezett.
-Te Cristiano Ronaldo dos Santos Aveiro elfogadod az itt megjelent Niky Eleonore Marie Torrest a feleségednek?
-Igen!-válaszolt határozottan.
-És te Niky Eleonore Marie Torres elfogadod az itt megjelent Cristiano Ronaldo dos Santos Aveirot férjedül?-nem kell mondanom én nem kicsit hezitáltam. Mindenki engem bámult nagy szemekkel és szinte mind azt kiabálta hogy mondj igent.
-Nos..őő..igen!-adtam végül be a derekamat.
-Akinek van ellenvetése az most szóljon vagy örökre hallgasson!
-Nekem lenne!-rontott be valaki az ajtón mire mindenki arra kapta a fejét. Én el sem hittem amit látok. Azt hittem képzelődőm de nem..ez a valóság. Seb és Tommi állt az ajtóban. 
-Niky nem szereti ezt a barmot és én nem engedem hogy hülyeséget csináljon. Én is azt akartam egy órával ezelőtt de megvilágosodtam. Én mindig is Őt szerettem és Őt akarom elvenni nem mást!-vallotta be én pedig teljesen meghatódtam. Gondolkodás nélkül odarohantam hozzá és a nyakába ugrottam. Annyira de annyira hiányzott már.
-Szeretlek!-csókolt meg.
-Én is!-csókoltam  meg most én.
-Most akkor mi van?-szólalt meg a pap.
-Semmi csak adja már össze őket ne törődjön senkivel!-jött oda Marcello.
-Nem lesz itt semmilyen esküvő!-jött oda a bátyám is.
-Na ne mond. Szerintem meg lesz!-nevetett gúnyosan.
-Húzz el innen Marcello!-jött oda apám is-Nem lesz esküvő. Csak most jöttem rá hogy Ronaldo nem való a lányomhoz. Úgyhogy esküvő lefújva.
-Apa!-öleltem meg.
-Kislányom bocsáss meg nekünk! Mi nem akartuk azt hogy boldogtalan legyél csak a saját fejünk után mentünk és nem törődtünk az érzéseiddel. Meg tudsz nekünk bocsátani?
-Már megtettem!-öleltem meg még egyszer.
A tömeg lassan oszolni kezdett és szerencsére az összes Realos köztük Marcello és Ronaldo is eltakarodott. Én végig Sebbel voltam. Olyan jó volt visszakapni..vele lenni.
-Anyu apu! Szeretném nektek bemutatni Sebastian Vettelt. Seb ők itt a szüleim Marie és Tom!
-Sebastian Vettel!-mutatott be nekik.
-Szóval csak még annyit hogy én igazából Őt szeretem.
-Én pedig Őt!-csókolt meg szerelmem.

××

Immár 2 hónap telt el azóta hogy Seb visszajött és együtt vagyunk. Azóta nagyon boldogok vagyunk. Mindenhova együtt megyünk és jobb a kapcsolatunk mint bármikor. Senki és semmi nem tudja elrontani a kedvünket. És már büszkén mondhatom hogy a saját esküvőnket tervezzük. Már csak 2 hét és tényleg hivatalosan is egy pár leszünk. Sokkal jobb hangulatban tervezem ezt az esküvőmet mint a másikat. Tudom hogy boldog leszek Vele. Az esküvői ruhám már megvan ami meseszép. Mindig is ilyenről álmodtam. Nem leszünk sokan csak a barátok család tagok de így is 125-en legfeljebb. De nem bánom.Az esküvő helyszíne Heppenheim. Semmi média semmi felhajtás. Az esküvőn minden rendben zajlott. Miután kimondtuk a boldogító igent elkezdődött a lagzi. rengeteget táncoltam Sebbel és másokkal is. Hajnali 6 után Seb bejelentette hogy elrabolt engem..én persze meg sem próbáltam tiltakozni..egy csodás estét töltöttünk el együtt és utána indultunk is Mallorcára a nászutunk helyszínére. Majd újra kezdődött a szezon. Én végig vele voltam..ezért nevezik talán ezt a szerelmet Száguldó szerelemnek...THE END♥

Száguldás a boldogság felé.

14.rész

Helló-Helló mindenkinek:D Itt a friss. A történetről annyit hogy már igen-igen a végéhez  közelítünk. Már megvan a következő történetem és már azon is dolgozom hogy begépeljem. Kommi határ:3 és jön a kövi:)) Cupp-Cupp mindenkinek:))

-Bocsánat..nem figyeltem!-szipogtam.

-Semmi..Niky?-szólalt meg az ismerős hang.

-Tommi?! Mit keresel te itt?

-Hannával jöttem!-forgatta meg a szemeit.

-Mit keresel te itt Hannával??

-Hanna férjhez megy...

-Kihez?-tudom hogy hallottam bent magától Hannától de Tommitól is szerettem volna hallani.

-Sebastianhoz!-halkult el-Sajnálom.

-Nem kell. Ha Seb szereti Őt akkor legyenek boldogok.

-Figyelj Niky én tudom hogy nem szereti..de elvárják tőle...

-Tőlem is elvárják hogy hozzá mennyek Ronaldohoz-szipogtam.

-Sajnálom. De szerintem érdemes lenne megkeresned még egyszer Sebet. Beszéljétek meg a tegnapot.

-Te tudod hogy összevesztünk??

-Igen. Seb elmondta..és azóta padlón van mióta elváltatok egymástól..Ő nem szereti Hannát..és te se szereted Cristialnot.

-Tudom..de ez ellen nem tehetek semmit...anyuék nem tágítanak..valakihez hozzá kell mennem..nem tehetek semmit..
-Mikor lesz az esküvőd?
-December 1-én.
-Seb is akkor veszi el Hannát...minő véletlen..
-Az de ha megbocsájtasz Tommi..nekem mennem kell..Ég veled!-öleltem meg majd beszálltam az autóba és vártam anyát. Nem sokkal később hazaindultunk. Én ahogy beparkoltunk rögtön kiugrottam a kocsiból és a szobámig meg sem álltam. Itt újra heves zokogásba kezdtem. Utáltam élni...utáltam az életemet..Ronaldot...Hannát..és egy kicsit anyáékat is..most legszívesebben elbujdosnék a világ elől..el jó messzire..ahol senki sincs csak én..én egyedül..nagy nehezen előhalásztam a telefonomat..a kijelzőt bámultam..azon belül is a hátteret..én voltam rajta és Seb..Olaszországban csinálták Stu-ék a képet..épp az ölében ülők és csókolózunk..akkor ott olyan boldognak éreztem magam...és most...most darabokban az életem. Előkerestem Seb számát de felhívni nem volt erőm..csak egy üzenetet  írtam neki...amiben leírok mindent...mindent..
"Kedves Seb!
Tudom hogy a kapcsolatunk mostanában nem a legjobb...én decemberben férjhez megyek egy olyan emberhez akit egyel talán nem is szeretek..nem tudok ellene mit tenni...azt is tudom hogy te elveszed Hannát...Ő maga mondta...ez lesz az utolsó üzenet amit neked címzek...egy időszak most lezárul az életemben...ahogy a tiedben is..te "boldog" leszel Hannával...én pedig..én majd valahogy elélek Ronaldo mellett...remélem tudod hogy én mindig is tiszta szívből szerettelek/szeretlek...sajnos a sors nem akarja hogy mi ketten együtt legyünk...mindkettőnknek más jövőt írtak meg odafenn..remélem boldog leszel Seb..Örökké Szeretni foglak!! Niky."
Miután még vagy 10× elolvastam megnyomtam a küldés gombot..és ezzel lezártnak tekintettem..megkerestem a névjegyzékben a nevét...még egyszer átgondoltam mindent...és végül kitöröltem a számát..örökre. Jobb lesz így mindenkinek..én könnyebben túllépek majd rajta és talán egyszer majd Ronaldot is sikerül megszeretnem..egyszer..

××

A hónapom szélsebesen teltek..már november közepe van..1 hónap és hozzámegyek Ronaldohoz. Még azóta sem békéltem meg a dologgal..pedig nem egyszer próbáltam de egyszerűen nem megy..én még mindig Őt szeretem...amióta elküldtem neki azt a bizonyos levelet..azóta se Róla se Tommiról nem hallottam...a trénert egyszer próbáltam elérni de nem ment..így hát feladtam...Viszont egy jó dolgot is tudhatok a hónapok mögött. Világ bajnok lett...ismét..megvédte a címét és én ezt a tévé előtt néztem..még sírtam is rajta..annyira jó volt Őt látni még ha csak tévén keresztül is..most pedig épp itt vagyok Svájcban és várom hogy anya mindent elintézzen. A helyszín már megvan..a ruha is..anyu már meghívott mindenkit akit akart..kb. 200 vendég..én soha nem akartam ilyen nagyszabású esküvőt..nekem elég lenne annyi hogy itt vannak a rokonok,barátok..de Cristialno nem ezt akarja..ő nagy felhajtást akar..médiával együtt. Ennek persze egyel talán nem örülők de az én szavam nem sokat számit..a napok nagyon gyorsan teltek aminek nem igazán örültem..egyre több eseményen jelentem meg Ronaldoval. Volt hogy el kellett kísérnem az egyik mérkőzésére..múltkor például egy Real-Barca meccsre voltam hivatalos. Bár a Real lelátóján ültem mindenki nagyon jól tudta hogy a Barcelonának szurkolok..ezt kerek perec megmondtam Ronaldonak is..persze nem tetszett neki de hát ez van...el kell fogadnia hogy utálom a Real Madridot..és Őt is..ha nem egy meccsre voltunk hivatalosak akkor egy díj átadóra..nem voltam oda érte de mindegy...a napok szinte egybefolytak..minden nap szinte ugyanolyan volt...vagy az esküvővel voltam elfoglalva vagy mással..mára már beletörődtem abba hogy hozzá kell mennem Ronaldohoz...az újságokból tudom hogy Sebastian mindenhova viszi magával Hannát..mikor meglátom őket az újságok címlapján legszívesebben elsírnám magam..de muszáj erősnek lennem...

Száguldás a boldogság felé.

13.rész

Sziasztok drágám:)) Látom összegyűlt a 4 komment aminek nagyon örülők..:)) Köszönöm szépen mindenkinek aki irt!!:))♥ Itt a friss nem lett olyan hosszú de most ennyi telt tőlem:)) Csak annyit h ez a történet nem egy 50 részes tőrinek készül legfeljebb 25 részesnek...de nyugi még rengeteg ötletem van a továbbiakban:)) Kommihatár most nincs de azért örülnék párnak:$$$

Nem értettem a szüleim célozgatását. 

-Hát azt hogy hamarosan egybekeltek!-örvendezett anyám-És be kell hogy valljuk jól döntöttél..már el is kezdtük szervezni az esküvődet.

-HOGY MIT CSINÁLTATOK???-akadtam teljesen ki-ÉN soha mondom SOHA a büdös életben nem fogok ahhoz a semmire kellő focistához hozzá menni. SOHA.

-Már pedig december 1-jén igenis hozzá fogsz menni!-jelent meg apám is.

-Ugye ez most csak egy rossz vicc? Én nem is szeretem Őt. Sőt ki nem állhatom. Én mást szeretek-sírtam el magam majd felrohantam a szobámba. Miért kínoz engem a sors?? Miért nem lehetek Sebastiannal...és mért nem hozzá megyek férjhez...mért Christialnohoz. A zokogásom lassan enyhült és már csak inkább szipogtam. Halk kopogásra lettem figyelmes.

-Nem akarok senkivel sem beszélni!-kiabáltam amennyire tudtam.

-Velünk sem??-jöttek be a tesóim. 

-Tudom hogy nem szereted Őt és hogy tegnap összevesztetek Sebastiannal!-szólalt meg Maddy.

-Honnan tudod?

-Látszik rajtad..meg hát beszéltem a szomszédokkal akik láttak elmenni tőled egy férfit...és rögtön gondoltam hogy Sebastian volt az.

-Ki az a Sebastian?-kapcsolodott be a beszélgetésbe Dany.

-Tudod-szólaltam meg szipogva-Ő az én talán egyetlen szerelmem...amikor anno odamentem a Red Bullhoz akkor ismertem meg...azt a 2 hetet csak vele töltöttem..hülyéskedtünk jobban megismertük egymást...és egymásba szerettünk..legalábbis én biztos hogy beleszerettem...aztán elkísértem Őt az Olasz nagydíjra. És még jobban beleszerettem. Aztán jött a képbe Christialno...és mindent elrontott...amit felépítettem egy hónap alatt azt egy perc alatt lerombolta avval az újsággal.
-Szóval akkor te Vettelt szereted?
-Igen...de mint hallottátok decemberben hozzá kell mennem Ronaldohoz!-sírtam el magam megint.
-Dehogy kell hozzá menned. Anyuék nem tehetik meg ezt veled!-szólalt meg Maddy.
-Pedig ahogy látod megteszik..és nem tehetek ellene semmit...semmit..
-Nyugi mi mindig melletted leszünk!-öleltek meg.
-Köszönöm.
Ezek után egyedül maradtam a gondolataimmal. Nem tudom hogy meddig gondolkodhattam de már csak reggel ébredtem meg. Két újság hevert az asztalomon. Előre féltem kinyitni.Az újságok mellett egy levél is volt  nekem címezve. A kezembe vettem a levelet amit Maddy irt nekem.
"Igazad volt anyáék hathatatlanok. Mindenáron azt akarják hogy hozzá meny Cristialnohoz. Az újságról meg annyit..lehet jobb ha ki sem nyitod...sajnálom.."
Nem tudtam hogy mire céloz de  az újságokat a kezembe vettem és olvasni kezdtem.
"HIVATALOS: NIKY TORRES ÉS CRISTIALNO RONALDO HIVATALOSAN IS EGY PÁR ÉS FORRÁSAINK SZERINT DECEMBERBEN MÁR ÖSSZE IS HÁZASODNAK."
Egy közeli család tagtól tudjuk hogy Niky Torres és Cristialno Ronaldo hamarosan összekötik életüket! A család már lázasan tervezi Torres esküvőjét. Hamarosan többet is kiderítünk a gerlepárról.
Az újságot darabokra téptem és eldobtam jó messzire. Elbaktattam a mosdóig és megálltam a tükör előtt. Hát elég szarul néztem ki vajuk be. A szemeim vörösek voltak alatta nagy karikák hevertek. A hajam szanaszét állt. Vettem egy jó forró zuhanyt. Vagy 3 óráig áztattam magam majd miután kihűlt a víz kiszálltam megtörölköztem és felvettem egy tiszta melegítőt és felsőt.Lebaktattam az emeletről készítettem magamnak egy pohár kakaót és leültem a kanapéra. Csak bámultam ki a fejemből. Ajtó csukódásra kaptam fel a fejem. Anyu jött meg a boltból. Miután lepakolt leült mellém.
-Képzeld kicsim ma elmegyünk esküvői ruhát venni és kiválasszuk azt a helyszínt ahol összeadnak téged és Cris-t.
-Te mész én nem!-szólaltam meg semleges hangon.
-Te is jönni fogsz ha tetszik ha nem. És barátkozz meg azzal a gondolattal hogy hozzámész Crishez.
-Anya. Én SOHA nem fogok hozzámenni. SOHA!!! Érted?
-Nincs más választásod! Jössz és kész.
Anya nem tágított. Addig veszekedtünk míg muszáj volt elmennem. Felvettem egy farmert és egy pólót tettem fel egy sálat napszemüveget majd a póló csuklyáját is a fejembe tettem. Nem akartam hogy bárki is felismerjen. Autóba ültünk és meg sem álltunk a legdrágább esküvői ruha szalonig. Több mint 10 ruhát felpróbáltatott velem anyu de nekem vagy túl kihívó volt vagy túl rövid. Valahogy mindegyiket utáltam..de anyunak megtetszett egy így azt választottam.

A ruha.

Miután eldöntöttem hogy ezt szeretném anyunak még muszáj volt nézelődnie. Már nagyon untam magam így én is elindultam nézelődni. Annyira elmerültem a gondolataimba hogy véletlenül nekimentem valakinek.
-Bocsánat nem figyeltem!
-Azt látom!-szólalt meg fennhangon-Várj téged ismerlek. Te Basti volt barátnője vagy!-nevetett fel.
-Kié?-értetlenkedtem.
-Sebastiané! Én Hanna vagyok!-mosolygott fölényesen.
-Ja. Niky Torres-nyújtottam felé a kezem de ő nem fogott velem kezet.
-Férjhez mész?-kérdeztem rá.
-Igen. Méghozzá Sebastianhoz!!-itt megállt bennem az ütő. Seb elveszi ezt a nőt?? Az hogy lehet??-Gratulálhatsz!-mosolygott gúnyosan. Én inkább otthagytam majd kirohantam az épületbe de ott megint sikerült nekimennem valakinek. Ez az én szerencsém.

Száguldás a boldogság felé.

Sebii:))

12.rész

Sziasztok! Meghoztam a frisst. Most is hoztam nektek egy alkut. Ha összegyűlik 4 komment akkor hamarabb hozom a részt. Ha nem akkor csak hetek múlva vagy talán 1 hónap múlva(tudom kicsit szemét vagyok de valamit valamiért)  Cupp-Cupp életeim!

ui: Hogy tetszik az új külső??

-Seb hol van most?-kérdeztem kicsit mérgesen az edzőtől.
-Csomagol?
-Hogy mit csinál??
-Csomagol. Svájca utazik hozzád.
-És mikor indul?
-Két óra múlva indul a repülő és olyan 5-6 óra múlva landol Svájcban.
-Rendben. Egyedül jön igaz?
-Szerintem igen de lehet hogy Hanna meggyőzi arról hogy vele mehessen.
-Kérlek ezt ne hagyd. Nem tudnám még Őt is elviselni.
-Megoldom. De most le kell tennem. Vigyázz magadra! Szia.
-Rendben Szia és te is!-raktam le a telefont.
Miután letettem a telefont vettem egy gyors zuhanyt lementem reggelizni majd visszamentem a szobámba. Nem volt kedvem senkivel sem beszélgetni. Fel kell készülnöm a beszélgetésünkre. Nem lesz egy sima menet az biztos. A telefonom ismét csörögni kezdett de most egy nem kívánt személy nevét írta ki a telefon.
-Mit akarsz?-szóltam bele unottan a készülékbe.
-Neked is Szia törpillám. Láttad már a mai címlapokat? Szerintem remekül nézünk ki rajta. Nos főleg én de mindegy.
-Akkora egód van Ronaldo hogy az csak na. És képzeld láttam és legszívesebben hozzád vágtam volna valamit. Hogy lehetsz ilyen tapló hogy ott mindenki előtt lesmároltál??? Mikor tudtad jól hogy barátom van!!!
-Hé nyugi bébi. Ne legyél ilyen harapós. És milyen barát??
-Tudod te az nagyon jól te tapló.
-Szerinted ha tudnám kérdezném?!
-Mindegy az én dolgom. De azt ajánlom hogy holnapig tüntesd el ezeket a címlapokat mert ha nem olyan pert akasztok a nyakadba hogy a Real Madrid páros lábbal rúg ki azt hiszem!!
-Fenyegetőzőnk??
-Tudod én nem szoktam fenyegetőzni. Én amit mondok az mindig úgy van úgyhogy jól gondold meg hogy mit csinálsz a közeljövőben. Mert kicsinállak. Na szióka!-tettem le a telefont. Ránéztem az órára és rá kellett jönnöm hogy Sebastian gépe nemsokára landol. Lementem a garázsba lekaptam az egyik kocsi kulcsot és elindultam a reptérre. Leparkoltam és beültem a váró terembe. Be kell hogy valljam volt bennem egy kis félsz. Pár perc múlva bemondták hogy a gép landolt. Felálltam és Őt kezdtem el keresni a tömegben. Nagy nehezen de kiszúrtam. Mély levegőt vettem és elindultam felé.
-Szia!-álltam meg előtte lehajtott fejjel.
-Szia!-köszönt nagyon halkan.
Kimentünk a kocsiig megvártam míg bepakolja a holmijait majd a kezébe nyomtam a kulcsot és beültem az anyós ülésre. Az úton egyikünk sem szólt a másikhoz csak akkor amikor eligazítás kellett. Nemsokára begurultunk a családi házhoz ami most üres volt mert anyuék valami bálba mentek Dany gyakorolni van Mady pedig immár a férjével lakik. Seb kiszedte a csomagjait(ami egy táskából állt) és elindult velem be a házba. Leült a kanapéra én pedig vele szembe.
-Figyelj Seb én meg tudom magyarázni.
-Hallgatlak!-tette karba a kezeit.
-Én nem vagyok együtt Ronaldoval. Nem hagyott békén az esküvőn. Én el akartam menni de a fotósok nem engedtek ki. Aztán megjelent Ronaldo és nem engedett el aztán amikor nem figyeltem megcsókolt a fotósok meg lefotóztak. De én nem szeretem ezt az embert. Én téged szeretlek. És remélem hiszel nekem.
-Tudod én próbálok..de a címlapok nem hazudnak.
-Szóval akkor nem hiszel nekem. Mindegy értem rendben. nyilván én se hinnék fordított esetben magamnak. Akkor vége?-tettem fel a végső kérdést és már nagyon közel jártam ahhoz hogy elsírjam magam.
-Valami olyasmi. Mindkettőnknek jobb lenne ha szünetet tartanánk és átgondoljuk a dolgainkat.
-Rendben.
-Ennyi?? Nem is akadsz ki??
-Ennél jobban? Mikor én elmondtam neked az igazat az már csak a te bajod hogy nem hiszel nekem. Tudod Seb én mindig szerettelek de lehet hogy tényleg jobb lesz ha külön folytatjuk. Te boldog leszel Hannával én meg majd valakivel.
-Hogy jön ide Hanna?
-Jaj Seb ne játszd a hülyét tudom hogy ott volt nálad Hanna. Tommi mondta. Biztos jól elesztek ketten én meg majd túlélem valahogy a dolgokat. Most pedig szeretném ha elmennél. Jobb lesz ez így mindkettőnknek.
-Akkor vége?-kelt fel a kanapéról.
-Kérlek menny el Sebastian!-sírtam el magam. Ő összeszedte a holmiját majd az ajtóból még egyszer visszanézett és kilépett azon. Én heves zokogásba kezdtem. Nem így képzeltem el ezt az egészet. Azt hittem hogy normálisan meg tudjuk majd beszélni a dolgokat. Erre mi lett belőle?? Semmi csak összevesztünk és talán már soha nem látom... Nem tudom hogy meddig voltam fenn és meddig sírtam de reggel anya keltegetésére ébredtem. Próbáltam magam kicsit összeszedni a tegnapi után de nem igazán sikerült. Mindig csak Sebastianra tudtam gondolni. Vagy minden percben sírtam vagy nevettem az emlékeken. Legszívesebben visszapörgettem volna az időt de tudtam hogy ez nem lehetséges. Egész nap ki se mozdultam csak bámultam ki az ablakon. Másnap szörnyű fejfájással ébredtem ráadásul a nyakamat is elfeküdtem. Lentről hangokat véltem felfedezni. Nagy nehezen levánszorogtam az emeletről a nappaliba ahol megtaláltam a család összes tagját.
-Itt meg mi folyik?
-Jaj kincsem de örülünk nektek. Végre te is észhez tértél és megtaláltad a megfelelő embert magad mellé.
-MI VAN?? Kit találtam meg és mii?? Anyu ha megkérhetlek értelmesen beszélj.
-Jaj kincsem ne is próbáld tagadni. Tudok mindent Cristialno elmondott mindent.
-Mit mondott el Ronaldo???

Száguldás a boldogság felé.

11.rész

~Ugrás az esküvőig~

Ez a két hét nagyon hamar eltelt. A futamot az én szöszke németem nyerte. Hatalmas volt az ünneplés a csapatnál hisz hosszú hónapok óta végre újra felállhatott Ő a dobogóra. A tervemet el kellett halasztanom hisz vasárnap a buli miatt nem tudtam meglepni most pedig én Svájcban állomásozom Ő pedig Szingapúrban lehet már. Épp a nővéremmel jövünk a fodrásztól. Én simán csak begöndörítettem a hajam míg Maddy kontyot csináltatott. A fodrásztól  a sminkesig mentünk utána pedig a manikűröshöz. Ugyanis ma van a nagy nap.Megtudtam hogy a tegnapi időmérőt Sebi nyerte így nagyon boldog voltam. Belebújtam a meseszép kék rucimba felvettem pár ékszert és átmentem az ifjú menyasszonyhoz.

A koszorúslányruha.

-Segítsek?-álltam meg előtte.
-Megköszönném-nézett rám. Összehúztam a hátán a cipzárt feltettem a fejére a fátyolt és végül a kezébe nyomtam a csokrot. Minden tökéletes volt.
-Kezdhetjük?-jött be anya.
-Felőlem igen-szólalt meg Maddy én pedig csak bólintottam. Csatlakozott hozzánk Leah és Zsu a két koszorús lány is. Minden a terv szerint zajlott és bő 1 és fél óra múlva már túl voltunk a ceremónián. Épp az egyik hagyomány következett. Mindenki beleértve engem is sorba álltunk és vártuk hogy a menyasszony eldobja a csokrot. Nem számítottam arra hogy én kapom el pedig pont ez történt.
-Niku te fogsz hamarosan összeházasodni-nevettek a lányok.
-Az udvaroló már megvan-kacsintott Maddy.
-Kicsim-száguldozott anya mellém-Látom elkaptad a csokrot! Ezek szerint hamarosan te is férjhez mész. Meg kell hogy mondjam ideje lesz. A nővéred is túl sokat várt.
-Majd meglátjuk anya!-mosolyogtam rá. Lassan elkezdődött a lagzi is. Mindenki a tánc térre vonult és a párjával vagy éppen a barátnőivel táncolt. Én csak ültem és néztem ki a fejemből. Csak Seb járt az eszemben. Reméltem hogy Ő nyert és most boldogan ünnepel a csapattal. Felszaladtam az öltözőbe előhalásztam a telefonom és láttam hogy 10 SMS-em jött. Gyorsan megnyitottam az elsőt ami Tommitól jött.
"Nyertünk Niky. Nyert Seb!!!!!"
Hatalmas mosoly ült ki a számon ahogy elolvastam. Megnyerte. Legszívesebben most vele lennék de ezt most nem tehetem meg. Elolvastam a többit is és majdnem mind erről szólt. Seb is irt egy SMS-t amiben leírta hogy szeret és nagyon nagyon hiányzom neki. Gyorsan visszaírtam és utána rohantam le a többiekhez. Mivel táncolni még mindig nem volt kedvem ismét leültem egy székre és bámultam a tömeget. Az egyik pillanatban egy kezet éreztem meg a vállamon és rögtön odakaptam a fejem. A látvány...hát a látvány elég rossz volt számomra..lehet hogy másnak nem lenne az de én utáltam ezt az illetőt.
-Törpilla miért ülsz itt egyedül?-szólalt meg nyálasan. Megjegyzem utáltam amikor törpillának hív. Alapból utáltam Őt.
-Elsőnek is nem vagyok törtpilla van tisztességes nevem is. Másodszor semmi közöd hozzá. Harmadszor már mondtam hogy utálom a társaságod.
-Jaj bébi. Ne nyavalyogj ennyit.
-Én nyavalygok. Akkor te mit szoktál csinálni. Figyelj Cristiano nekem nincs szükségem a társaságodra úgyhogy mellőzzük egymást.
-Majd egyszer mellőzzük egymást de most velem jössz táncolni.
-Én veled nem megyek sehova az is biztos.
-Na csak figyelj!-kapta el a kezem és kezdett el a tánc tér fele húzni.
-Vagy elengedsz vagy akkora botrányt csinálok hogy soha az életedben nem felejted el-sziszegtem a képébe.
-Nem érdekel a nyávogásod. Most pedig táncolj.
Utáltam ezt az embert. Teljes szívemből. Végigtáncoltam vele egy számot majd otthagytam a tánc téren. Ki akartam jutni az épületből de a fotósok hada nem engedett ki. Mikor megfordultam Cristiano állt felem szembe. Nem tudtam hogy hogy került mögé de nem is érdekelt haza akartam menni. De Ő nem engedett el maga mellett. Két keze közé fogta az arcom és durván megcsókolt. Azonnal elhúzódtam tőle és a tömegbe menekültem. A hátsó kijárat felé vettem az irányt de még egyszer megállított.
-Most meg hova mész?
-El. Ja és ezt a csókért-kevertem le neki egy nagy pofontot és kimentem az épületből. Most még jobban megutáltam ezt a semmire kelő nagyképű focistát. Gyalog indultam haza és egy hosszú séta után végre megpillantottam a házunkat. Bementem bezárkóztam és vettem egy forró zuhanyt. Ez kicsit lenyugtatott. Felvettem a pizsamámat és bedőltem az ágyba. Szinte rögtön elaludtam. Reggel beszélgetésre és a telefonom abba nem hagyó csörgésére ébredtem.
-Halkabban-kiabáltam le a telefonomat meg kinyomtam és lehalkítottam.
Sikerült visszaaludnom. Egy újság huppanására ébredtem. Felnéztem a párnámból és Maddy-t láttam kiviharozni. Megkerestem az újságot és még fél álomban olvasni kezdtem a szalag címet.
Cristiano Ronaldo és új kedvese Niky Torres tegnap hivatalosan is megmutatták magukat a külvilágnak.
Ahogy ezt elolvastam rögtön felébredtem. Nem akartam a szemeinek hinni. Ez a mocsok tehát csak ezért csókolt meg. Esküszöm ha a kezem közé kerül én megfolytom ezt a semmire kellő barmot.Továbblapoztam az újságot és egy óriás képpel találtam szembe magam. Épp akkor fotóztak le minket amikor ez a mitugrász megcsókolt. Remek ennél már csak jobb lehet. És ekkor minta villám ütött volna belém. Rögtön a telefonomat kezdtem el keresni. Nagy nehezen az ágyam alatt megtaláltam a kis szerkentyűt.Ránéztem a kijelzőre. 45 nem fogadott hívás és 50 üzenet. Az összes hívás Sebastiantól jött. Gondolom látta az újságokat. Ha ez a csöves focista tönkreteszi a magánéletem és tényleg szétverem a képét.Megint csörgött a kezemben a telefon és most nem Seb hanem Tommi nevét írta ki. Nagy levegőt vettem és megnyomtam a fogadás gombot.
-Niky! De jó hogy felvetted. Hatalmas a káosz.
-Tommi..ugye Seb is olvasta a mai újságot?
-Igen olvasta de hidd el nem önszántából..Hanna számolt be neki a dolgokról.
-MII???? HANNA? Mit keres ott Hanna?-lettem ideges.
-Nem tudom. Reggel érkezett és azóta el sem megy mellőle.
-Remek. És Seb nagyon mérges az újság miatt?
-Nem tudja hogy mit gondoljon. Hanna azt próbálja beadni neki hogy mindvégig megcsaltad.
-Én megölőm azt a nőt!!

Maddy az esküvőn.

Cristiano Ronaldo

Száguldás a boldogság felé.

10.rész

Ahogy ígértem itt a friss. Jó olvasást! És köszönöm szépen a két kommenteket. Nagyon jól estek:) És örülők hogy tetszik a történetem!( Ha minden jól megy ma hozom akkor az új történetem első részét.) Cupp-Cupp Drágáim!(K)

Együtt mentünk vissza a közös szobánkba majd egyesével elmentünk zuhanyozni. Miután mindketten végeztünk a saját teendőinkkel bebujtunk a pihe puha ágyikóba. Odabújtam Seb mellé Ő pedig szorosan átölelt és egy forró csókot váltottunk. Be kell hogy valljam már hiányzott a csókja. Nagyon is. Reggel zörögésre ébredtem. Észrevettem hogy Seb nem fekszik mellettem. Rögtön felültem és körbenéztem a szobában de sehol nem láttam. Kezdtem kicsit kétségbe esni.
-Jó Reggelt!-jött be vidáman a szobába és lerakott elém egy tálcát-Remélem éhes vagy!-csókolt meg.
-Hát ami azt illeti eléggé!-nevettem el magam és viszonoztam a csókját.
Együtt elfogyasztottuk a reggelit amiből Seb pulcsija is kapott egy keveset. Mivel késésben voltunk gyorsan összepakoltunk és együtt kézen fogva elindultunk a Red Bull home-jába. Leérve összefutottunk Christiannal, Adriannal és Rockyval is aki elrángatta Sebet a szimulátorba. Nem elég neki még az is hogy ma szabad edzés de még szimulátorozzon is. Mivel Tina ma nem jön be ezért a szerelőkhöz ültem be beszélgetni. Mindegyik egytől egyik hatalmas arc. Olyan történeteket meséltek hogy dőltem a nevetéstől. Utoljára ennyi hülyeséget talán 2 éve hallottam az osztály találkozónkon. De ez még azt is felülmúlta az biztos.
-És azt képzeljétek el-kezdett bele egy újabb történetbe Stu-Amikor Ciaront megvicceltük. Hát az mindent vitt. Beleragasztottuk a székbe és hívtunk neki egy szexi táncos lányt. Alig bírt megmaradni a gatyájában és mikor felkelt ott maradt a széken a gatyájának a hátsó része. Az az alsó ami rajta volt csak enyhén volt ciki.
-Mért milyen volt?-kiváncsiskodtam.
-Spongyabobos!-röhögte el magát Stu és vele együtt mindenki. Azért én is megnéztem volna Ciaront. A nagy nevetést épp Ciaron zavarta meg.
-Mi ez a furcsa nagy jó kedv?-jött be két mappával a kezében.
-Öööhhm..semmi..semmi-szedte kicsit össze magát Ben a szerelők vezetője.
-Tegyünk úgy mintha elhinnél. Rockyt keresem nem láttátok?
-Sebbel van a szimulátor szobába.
-Kösz!-azzal elrobogott.
-Hát ez nagy volt-röhögött fel hangosan Stu.
Még meséltek a fiúk pár viccet aztán mentek gyakorolni a kerék cserét. Pár óra múlva már a pitten ültem és vártam hogy megkezdődjön az első szabad edzés. Mivel még 10 perc volt a kezdésig elszaladtam Seb pihenő szobájába hogy sok szerencsét kívánjak neki.
-Bejöhetek?-nyitottam ki résnyire az ajtót.
-Persze-terelt beljebb.
-Csak sok szerencsét jöttem kívánni.
-Ugye tudod hogy ennek még nincs túl sok jelentősége?-kérdezte nevetve.
-Igen tudom de ha nem kéred a szerencse puszit akkor el is mehetek-kezdtem el araszolni az ajtó felé de Ő rögtön elkapta a derekamat.
-Jöhet a szerencse puszi-tartotta elém az arcát én pedig nyomtam rá egy nagy puszit de ez neki nem volt elég így egy csókot is lopott.
-SEB-jött be az ajtón Tommi-Opsz bocsi nem akartam semmit sem megzavarni de Sebnek jelenése van.
-Megyek már-mondta unottan majd lopott még egy csókot és elindult a boxába.
-Tényleg nem akartam megzavarni semmit-nézett vissza még Tommi-És tudom hogy megzavartam valamit-nézett rám olyan mindent tudó arc kifejezéssel én meg csak pirultam.
-TOMMI! GYERE MÁR!-kiabált Seb Tommi pedig gyors léptekkel utánaindult.
Az első szabad edzés is lassan kezdetét vette én pedig helyet foglaltam a büfében és onnan néztem egy süti kíséretében. Elsőnek csak a kis csapatok pilótái körözgettek a pályán aztán szépen lassan a nagyobb csapatok is kimentek körözgetni. Az élen Hamilton zárt Seb pedig rögtön mögötte. A csapat elég vidám volt hisz sok kört meg tudtunk tenni ami még jól jöhet. Sebet sajnos Britta elrángatta mert jelenése volt. Mivel Chris mondta hogy Tina a lakosztályában van gondoltam felmegyek hozzá kicsit beszélgetni. Nos a beszélgetésből vásárlás lett. Tina majdnem megvette a fél butikot míg én csak egy új cipőt vettem eddig. Egy fehérnemű üzlet előtt álltunk meg mikor Tina kitalált valamit.
-Gyere!-húzott be az üzletbe.
-Minek járkálunk mi fehérnemű üzletbe? Van elég fehérneműm.
-Azt elhiszem de most veszünk egyet kizárólag a te Vettelednek-vigyorgott kajánul.

A fehérnemű.

Tina nem tudott választani két darab közül ezért inkább választottam gyorsan én. Egy olyan összeállítást választottam ami nekem nagyon tetszett és reméltem hogy Seb is odalesz érte. Miután kifizettük  visszaindultunk a szállodába. Én a közös szobánkba mentem Sebbel és elrejtettem a fehérneműt. Úgy terveztem hogy vasárnap a futam és a buli után meglepem kicsit a bajnokomat. Remélem sikerülni fog a tervem. Gondolkodás menetemből a telefonom csörgése zavart meg. A kijelzőn Mady neve villogott.
-Halló!-szóltam bele.
-Szia drága egyetlen húgicám. Csak azért hívlak hogy tudassam veled már 20-án itt kéne lenned Svájcban.
-MII? Ugye ez csak vicc? De most mért?
-Hát..nos izé nem vicc. Lenne még pár dolog esküvő előtt amit el kell intézni és neked is itt kéne lenned.
-Remek! Még valami?
-Nem más nincs!-mondta ki nemes egyszerűséggel.
-Remek. Akkor légy jó üdvözlők mindenkit.
-Átadom. Én meg üdvözlöm Vettelt és sok sikert a versenyhez.
-Átadom.
-Szia!-köszönt el.
-Szia!-tettem le a telefont.

Száguldás a boldogság felé.

9.rész

Reggel a naptárt nézegetve döbbentem rá hogy a 2 hét amit Sebbel tölthetek holnap ér véget. Nem tudom hogy mi lesz ezután a kapcsolatunkkal.Neki már jövőhéten futama lesz Olaszországban. Rá két hétre nekem Svájcban kell lennem a nővérem esküvőjén. Elég rizikós a dolog az biztos. 9 után Seb is felkelt majd közösen elfogyasztottuk a reggelit.
-Seb!-néztem rá-Ugye tudod hogy holnap vége a 2 hétnek?
-Mi? Az hogy lehet? Nem nézted el véletlenül?-nézett rám reménykedve.
-A-a-ráztam a fejem. Neked jövő héten futamod lesz nekem pedig 3 hét múlva Svájcban kell lennem. Remélem ezt tudod.
-Sajnos igen...és amikor te Svájcban leszel én Szingapúrban fogok körözgetni. Mi lenne ha eljönnél velem az Olasz nagydíjra?
-Nos...hát nem is tudom...Jó rendben elmegyek veled-adtam be a derekamat.
A nap többi részében összepakoltuk az utazáshoz szükséges holmikat majd egy kiadós ebéd után áthívtuk Tommit és Kimit is. A délutánt átnevettük a fiúkkal reggel pedig indultunk  Olaszországba. Az utat végigaludtam Seb vállán. A szállodához vezető úton kifele bámultam a kocsiból és csodáltam a várost. Még soha életemben nem jártam Olaszország ezen felén. A hotel meseszép volt minden csillogott villogott. Lepakoltuk a bőröndjeinket majd elindultunk várost nézni. Seb már valamelyest ismerte ezt a várost és meg tudta mutatni a nevezetességeket. 3 óra városnézés után értünk vissza a hotelbe ahol megtudtuk hogy Sebnek megbeszélése lesz így egyedül maradtam  a hotel szobánkba. Elővettem a fényképező gépemet ami egész végig nálam volt. Visszanéztem az összes fotót amit eddig késztetettünk. Párat nem is én hanem Kimi csinált. Seb a megbeszélésről elég későn ért vissza így én már majdnem fél álomban voltam mikor odabújt mellém.
-Szeretlek!-súgta a fülembe majd belecsókolt a nyakamba.
-Én is!-bújtam még jobban hozzá.
Reggel Sebnek korán kellett kelnie így mikor én felébredtem Ő már sehol nem volt. Elmentem zuhanyozni majd felvettem egy hosszított felsőt alá pedig egy harisnyát felkaptam a sarumat és a táskámat és elindultam a Red Bull boxába. Elsőnek Chrisitannal futottam össze.
-Niky! De örülők hogy látlak-adott két puszit.
-Én is Chris.
-Sebet keresed?-kérdezősködött.
-Nos igen-nevettem.
-Rockyval vizsgálják át Kylie-t!-mosolygott-De lenne itt pár ember akinek be szeretnélek mutatni. Benne vagy?
-Hát..rendben benne vagyok-mosolyogtam én is majd elindultam utána. Bemutatta a feleségét Tamarát és a lányát Tinát. Tina épp egy évvel volt idősebb nálam de hamar megtaláltuk a közös hangot.
-Sziasztok-köszönt vidáman párom majd átkarolta derekamat-Látom megismerkedtetek.
-Igen Chris bemutatta Tinát-mosolyogtam.
-Ha ráérsz ebédelhetnénk együtt-nézett rám.
-Benne vagyok-mosolyogtam. Elköszöntünk Tinától majd a büféig meg sem álltunk. Mindketten salátát kértünk és limonádét. Miután végeztünk Sebék elmentek pálya bejárásra én pedig a paddockban kezdtem járkálni Tinával. Megnéztük  Toro Rosso kamionjait majd továbbmentünk a Mclarenhez. A Ferrarinál tartottunk mikor valaki megszólított minket.
-Üdv a hölgyeknek-mosolygott sunyin-Fernando Alonso-nyújtotta a kezét.
-Niky Torres!
-Tina Horner!-mutatkoztunk be mindketten.
-Horner? Ön Chrisitan lánya?-nézett Tinára.
-Igen-bólintott a lány.
-Te pedig-mutatott felém-Véletlenül nem Dany Torres rokona vagy?
-De a húga vagyok-adtam választ a kérdésére.
-És hogy kerültök a Száguldó Cirkuszba-kíváncsiskodott tovább.
-Én apuval jöttem-válaszolt Tina.
-Én pedig a barátommal-tudtam hogy rá fog kérdezni hogy ki is az és nem is tévedtem.
-És megtudhatom hogy egy ilyen szép hölgynek ki a barátja?
-Az titok-mosolyogtam.
-Nos rendben. Nem is zavarom tovább a hölgyeket. További szép napot-köszönt el majd elviharzott.
-Hát ez komoly volt-nevettem.
-Az-nevetett Tina is.
Miután körbejártuk a  paddockot visszamentünk a büfébe. Tina felment a szobájába én pedig megvártam Sebet.

Tina Horner

Száguldás a boldogság felé.

8.rész.

Sziasztok. Meghoztam a frisst. Köszönöm szépen a kommenteket! Aki szerete blogcserét az jelezze mert benne vagyok a dologban, :)) A kövi részt nem tudom h mikor hozom. Jelenleg egy novellán dolgozom. ( A Novella Sebastianról és egy lányról szól és nem lesz a dolgoknak túl jó vége) röviden ennyi. Aki el szeretné olvasni az jelezze nekem vhogy. (Vagy lehet h elindítok egy szavazást nem tudom) Addig is jó olvasást kívánok. Nikó:DD♥

Ez a Roc-on készült. Nem tudom h ki látta és ki nem:D  Szerintem olyan édii:))♥♥

-Tudom-ültem az ölébe.

-Kérdés. Mi van köztünk?-kezdtem én.
-Válasz. Fogalmam sincs. Elsőnek csak barátság volt aztán ez a buli kicsit összekeverte a szálakat.
-Újabb kérdés. Mi lesz köztünk? Barátság vagy több?-tettem fel azt a kérdést ami megfogalmazódott bennem.
-Én szeretném ha több lenne mint barátság-fogta meg a kezem-De nem tudom, hogy te is akarod-e?!-örültem, hogy Seb többet érez irántam mint egy barát. Én már rég többet éreztem iránta mint egy barát. Mikor megismertem már akkor tudtam, hogy különleges ember. Nem mondom, hogy már az elején szerelmes lettem volna belé mert nem. De ez talán mostanra már kezd bennem megváltozni.
-Én is többet szeretnék mint barátság-válaszoltam. Láttam, hogy Seb ennek nagyon örül és a szemében egy addig még nem látott csillogást véltem felfedezni. Közelebb hajoltam hozzám és váltottunk egy forro csókot. Ez valahogy már hiányzott nekem. Tommi érkezéséig is csak egymást faltuk és alig akartam elengedni Sebet az edzőterembe. Végül nagy nehezen Tommi elrángatta a szöszke németemet. Amig ők elvoltak az edzőteremben felhívtam az én drága nővéremet.
-Tessék Meddy Torres-szólt bele.
-A vonal másik végén pedig Niky Torres!-szóltam bele én is.
-Jé felőled is lehet hallani.
-Igen még nem vesztem el.
-Remek. Csak amikor én hívlak soha nem veszed fel, de mindegy. Mesélj mi van veled?
-Hát nem sok-mosolyogtam, nem tudtam, hogy elmondja-e neki hogy együtt vagyunk Sebbel.
-Mit titkolsz előlem?
-Haa? Honnan veszed, hogy titkolok valamit?
-Ismerlek. Na mondjad csak.
-Á nincs semmi különös. Megismertem Kimi Räikkönen meg Tommi Pärmakoskit és összejöttem Sebbel, de ezen kivül tényleg nincs semmi különös-hadartam el.
-Naa nee-sikítozott-Te és Vettel. ÁÁ ezt nem hiszem el. Gratulálok. És mikor jöttetek össze?
-Őőő-néztem az órára-kereken 5 órája.
-Akkor még elég friss a dolog, de nagyon örülők nektek. És remélem sokáig együtt lesztek.
-Azt én is. De anyuéknak egy szót se én akarom nekik személyesen elmondani.
-De mikor?
-Nem tudom mondjuk az esküvőd után. Apropó esküvő. Mikor is lesz?
-Szeptember 25.
-Ugye csak viccelsz?
-Nem mért?
-Akkor lesz a Szingapúri nagydíj. Jaj ne már. Lehet, hogy Sebi világbajnok lesz és én nem tudom nézni. Ezt nem hiszem el.
-Pedig el kell hinned.
-Remek.
-Egyébként már megvan a menyasszonyi ruhám. És a koszorúslány ruhád is megvan.
-És milyen?
-Majd meglátod ha itt az ideje.
-Oksii. Remélem kék. Most viszont leteszem mert nemsokára betoppan Sebii. Légy jó. És üdvőzlők mindenkit.
-Rendben. Én is üdvözlőm Sebet és a többieket is. Szia.
-Szia-tettem le.
Igazam lett 5 percel később megérkezett Seb és Tommi is. Sebet elzavartam zuhanyozni. Miután végzett hármasban leültünk filmet nézni. Mire vége lett a filmnek fél 8 volt. Tommi fél 9-kor ment el tőlünk.
-Holnapi program?-kérdeztem.
-Eljöhetnél velem a gyárba utána meg elmehetnénk várost nézni.Benne vagy?
-Persze.

Mivel már elég későre járt elmentem zuhanyozni és befeküdtem az ágyba. Meg akartam várni Sebet is, de elaludtam. Reggel az Ő karjaiban ébredtem így sokkal jobban indult a nap. Elmentem zuhanyozni és nagy nehezen, de megtaláltam a megfelelő ruhát. Seb is felkelt  és 1 órás készülődés után sikerült elindulnunk.

 -Seb kérdezhetek valamit?
-Persze.
-Felvállaljuk a kapcsolatunkat?
-A Red Bullosok és a család előtt persze, de a médiát nem szeretném beavatni.
-Rendben.
Az út további részén még váltottunk pár szót majd megérkeztünk. Kicsit féltem elmondani, hogy együtt vagyunk. Nem tudtam, hogy ki mit fog szólni hozzá. Seb is észrevette, hogy kicsit hezitálok így bátorításkép adott egy lágy csókot majd kézen fogott és elindultunk be a gyárba. Kicsit bátorabb letettem Seb előbbi akciójától, de a torkomban még mindig ott volt a gombóc. És ez a gombóc egyre nagyobb lett mikor közeledtünk Horner irodája felé. Seb kopogott majd egy igen után benyitott. Az irodában nem csak Chris hanem Adrian és Rocky is bennt volt.
-Megjött a gerlepár-kezdte Chris-Örülünk, hogy együtt vagytok és reméljük sokáig együtt maradtok-na ez kicsit meglepett. Honnan tudnak mindenről? Talán Seb elmondta nekik vagy mi?
-Köszönjük, de honnan tudjátok?-szólalt meg Seb.
-Tomminak eljárt a szája!-nevetett Rocky.
-Gondolhattam volna-mosolygott Seb.
-De akkor is reméljük sokáig együtt lesztek.
-Köszönjük Chris-mosolyogtam a csapatfőnőkre. Sebnek volt pár elintéznivalója addig én a finn társaságában leültem egy asztalhoz és megreggeliztem.
-Mehetünk?-jelent meg Seb mellettem.
-Felőlem mehetünk-mosolyogtam.
-Szia Tommi-köszöntem el a finntől. Visszamentünk a parkolóba és elindultunk a városba. Egy kis cukrászda előtt álltunk meg, hogy együnk valami édességet. Én csokitortát kértem mig Seb tiramisút. Miután elfogyasztottuk az édességeket visszaindultunk a lakásba. Megjött Mady esküvői meghívoja amit Sebbel közösen bontottunk ki.

"Meghívó!"

Kedves Családunk és Barátaink! 

Szeretettel meghívunk, hogy velünk örüljetek, mikor 

2011. szeptember 25-én 15 órakor a Svájci  Eynard-palota házasságkötő termében 

majd a Sankt Gallengi templomban végleg összekötjük életünket. 

Közös Életünk első óráit töltsétek velünk a Personhotelben egy vacsorával egybekötött mulatozáson.

Várunk benneteket: Maddy Torres & Tim Eqweuder

-Nem is mondtad, hogy a nővéred férjhez megy.
-Most mondom. Egyébként ez nálunk vagyis a spanyoloknál hagyomány. Megtalálod az igazit és összeházasodsz vele vagy keresnek neked férjjelöltet és hozzámész a kiválasztotthoz.
-Ez kemény.
-Hát igen az. De azt hiszem van még pár évem a házasságig-nevettem.
-Jó tudni-nevetett Seb is majd szenvedélyesen megcsókolt. A nap további részében csak lustálkodtunk és szenvedélyes csókokat váltottunk. Megnéztünk néhány vigjátékot majd mindketten bevágtuk a szunyát.

A ruha

És a cipő.

Száguldás a boldogság felé.

7.rész

Sziasztok:)) Meghoztam a frisst. Most kezdenek kibontakozni a szálak:DD Köszönöm a 11 rendszeres olvasót és a több mind 1000 látogatót:)) Az olvasóimmal szeretnék kicsit jobban megismerkedni. Aki akar az Facebook-on is bejelölhet és ott tudunk beszélni. De e-mailt is írhattok nekem erre a címre: nagy_niki_1234@freemail.hu

Facebook-on pedig itt találtok meg:) http://www.facebook.com/profile.php?id=100001402905204 Remélem megdobtok pár kommival is:$$ Jó olvasást! Niky♥

-Na megérkezett Niky! Most már indulhatunk-erre a mondatra Kimi is felállt és Seb is. Visszaiszkolni már nem volt lehetőségem így hát jöjjön az aminek jönnie kell. Seb látott meg elsőnek hisz Ő volt a legközelebb a lépcsőhőz. A szája is tátva maradt amikor meglátott. Kimi is lecövekelt mellette. Tommi téritette őket észhez.
-Kmm. Szerintem indulhatunk!
-Szerintem is!-válaszoltam gyorsan és elindultam az ajtó felé. Beültem hátra a kocsiba és vártam hogy a fiúk is beszálljanak. Be kell hogy valljam eléggé szégyelős típús vagyok és nem szeretem ha bámulnak főleg nem ha sokáig. A fiúk is nagy nehezen beszálltak a kocsiba. Tommi vezetett amin kicsit meglepődtem. Seb ült az anyósülésen Kimi pedig mellém került. Az út csak pár perces volt. Egy hangulatos kis hely mellett kötöttünk ki. Seb udvariasan kinyitotta nekem az ajtót és kisegített a kocsiból. Bementünk a szórakozóhelyre és kezdetét vette a buli. Beültünk a boxba és leadtuk a rendelésünket. Kicsit feszült voltam ezért egy erős vodkát kértem amin a fiúk kicsit meglepődtek. Mikor megérkezett szinte rögtön lehúztam. Ez kicsit ellazított. Kértünk még egy kört majd elindultunk be a tömeg közé táncolni. Tommit valahol leragadt ahogy Kimi is. Sebet se találtam sehol. Visszamentem a púlthoz és kértem még egy vodkát. Még mindig eléggé zavart hogy sokan megbámulnak és megjegyzést is tesznek.
-Adhatok még valamit?-jött oda egy igen helyes pincérfiú.
-Nem. Nem kérek semmit-ha még többet iszok akkor nagy problémák lesznek. 
-Rendben. Lenne kedved táncolni?
-Nos..-néztem körbe. Mit veszíthetek?-Igen van kedvem táncolni. Elég sokat táncoltam Skottal(kőzben megtudtam a nevét.) Viszont arra rájöttem hogy valahogy nem vonzodok annyira hozzá. Most sokkal inkább táncolnék mással. De ezt a személy elnyelte a föld. Vagy a csajok. Sckottnak vissza kellett mennie a pult mögé de én is  feltaláltam magam. Miután kitáncoltam magam kértem még egy italt. A második kört akartam kérni de valaki leintette a pincért.
-Szerintem ennyi bőven elég lesz.
-Szerintem meg nem. Jaj Seb ne legyél már ünneprontó.
-Nem vagyok ünneprontó de már így is be vagy rúgva. Szerintem mára ennyi bőven elég volt.
-Jaj ne már Sebii. Gyere táncolj velem!-húztam a tömeg felé.Nagy nehezen de rávettem Sebet a dologra. A sok jó számra sikerült ellazulnom mind nekem mind Sebinek. A végére már teljesen összesimult a testünk és így táncoltunk. Annyira magával ragadott minket ez az egész hogy pár perc múlva már mohon csokoltuk egymást. Leültünk egy boxhoz és ott folytattuk ahol abbahagytuk. Nem tudtam Vele betelni. Teljesen magával ragadt. Az este folyamán Tommiék is visszatértenk közénk de mi még mindig egymással voltunk elfoglalva. Miután Kimiék már megunták az egészet elrángattak minket a kocsiig és a ház felé vettük az irányt. Kimi nem engedte hogy Seb mellém üljön a hátsó ülésre mert neki elég volt az amit látott nem kell több. Visszaérve a házba mindkettőnket elküldtek zuhanyozni. A hideg zuhany után Tommi az ágyba parancsolt engem és Sebet is. A telefonom az ágy mellett pittyegni kezdett. Megnyitottam és elolvastam az SMS-t amit Seb küldött.

"Tommiék nem akarnak lekopni. Nem értem őket. Tipp?:o"

"Észrevettem hogy nem tudnak rólunk leszállni de mind1. Nem akarsz átjönni?:$ Unatkozom. És álmos se vagyok."

"2 perc és ott vagyok!:P"

Jött a válasz. Így is történt. Seb befeküdt mellém az ágyba és igy aludtunk el. Reggel a két jómadár keltett minket.
-Jó Reggelt!-üvöltötte el magát finnül Kimi.
-Bazd meg Kimi kussolj már!-húztam a fejemre a takarót.
-Aki éjjel legény az nappal is legyen az vagy mi!-okoskodott Tommi.
-Tommi kuss!-szólalt meg Seb is.
-Seb? Te hogy kerülsz ide?-lepődtek meg.
-Nem tök mindegy? Most pedig ha meg bocsájtotok folytatnánk az alvást!-bújt vissza a takaró alá Seb én pedig bevackoltam magam az ölelésébe. A két jómadár ezek útán békénhagyott minket aminek nagyon örültem. Bő négy óra alvás után megébredtem és kimásztam az ágyból. A fejem egy kicsit hasogatott a tegnapi pia miatt. Lezuhanyoztam felvettem egy Red Bullos pólót amit Seb szobájából csórtam és egy leggings-et.  Lementem a konyhába ahol egy levél várt.
"Bocsi az ébresztés miatt. Most muszáj volt lelépnünk mert mindkettőnknek dolga volt. Reméljük ellesztek Sebbel:P Tuti hogy ellesztek(Kimi voltam). Na majd ha kijózanodtatok hívjatok fel.  Mindent tudni akarunk(Kimi) Tommi,Kimi."
A levelet letettem az asztalra majd nekiálltam reggelit vagy inkább ebédet csinálni. Mire végeztem Seb is megjelent mögöttem.
-Jó Reggelt!-nyomott el egy ásítást majd mögém lépett átkarolta a derekamat és megpuszilta a fejem búbját.
-Neked is!Éhes vagy?-fordultam fele szembe.
-Eléggé.
-Akkor ülj le mert tálalom az ebédet-vigyorogtam Ő pedig teljesítette a parancsot. 
-Ez mi?-lengette meg előttem a levelet amit Tommi és Kimi irtak.
-Tommi és Kimi levele. Meg kell hogy jegyezzem Kimi egy perverz állat!-nevettem.
-Ezt én is tudtam!-vigyorgott. Az ebéd elfogyasztása után leültünk a kanapéra és felhívtuk Tommiékat.
-Halló!-szólt bele a személyi edző.
-Szia Tommi!!-üvöltöttem a telefonba. Most visszakapta a reggeli ébresztést.
-Basszus Niky kiszakad a dobhártyám!-káromkodott mi meg Sebbel nevettünk egy sort.
-Tudod Tommi van az a mondás hogy kölcsön kenyér visszajár!-nevettem-Ismered?
-Igen sajnos ismerem. És ki józanodtatok már?-most Ő nevetett.
-Nagyon vicces vagy Tommi-szólalt meg mellettem Seb-És képzeld igen teljesen józanok vagyunk.
-Na az jó. És a tagnap estéből mennyi rémlik?-a kérdés hallatán Sebbel egymásra néztünk és elmosolyodtunk.
-Nekem majdnem minden tiszta-szólaltam meg.
-Ahogy nekem is-szólt mellettem Seb.
-Remek. És arra emlékeztek hogy faltátok egymást? Szó szerint alig lehetett titeket elválasztani. Kimi már majdnem megörült-ezen fel kellett nevetnem.
Emlékszünk-szólaltunk meg Sebbel.
-Remek. Most le kell tennem. Seb fél 4-re megyek. Készülj megyünk a konditerembe.
-Tommi nem lehetsz ilyen szadista állat. Még másnaposan is kondizzak?-háborgott Seb.
-Az előbb azt mondtad hogy már nem vagy másnapos. Külőnben igen muszály előirás. Sorry.
-Mindjárt átnyúlok a telefonon és lesz neked Sorry-puffogott Seb.
-Na srácok nyugi van. Most leteszem mielőtt még összevesztek. Pá Tommi-meg sem vártam hogy reagáljon kinyomtam a telefont. Seb kicsit bevágta a durcit de sikerült elterelnem a figyelmét. Kimentünk az udvarra és leültünk a hintára. Kellemes tavaszi idő volt de azért már látszott hogy jön az ősz.
-Jól áll a pulcsim!-jegyezte meg Seb.
-Tudom-vigyorogtam-Nekem adod igaz?-néztem rá boci szemekkel.
-Persze.
-Köszi-pusziltam meg.
-Meg kéne beszélnünk pár dolgot!-kezdett bele. Tudtam hogy a tegnap estéről és a kapcsolatunkról van szó.

Sckott.