Száguldás a boldogság felé.~The End~

15.rész
~The End~

Nos hát ez is eljött..egy történet most véget ér de jön majd egy másik a közeljövőben. Szeretném ha írnátok véleményt úgy az egészről. Az elejétől kezdve. Hogy tetszett stb. És ne feledjétek lejjebb a képeket és a szavazást!♥♥ Puszaa♥♥

Mire észbe kap az ember már késő...így vagyok ezzel én is...mire észbe kaptam már november 27-e volt...már nem volt megállás...az esküvőm már itt van a nyakamon..mindenki lázasan készülődik kivéve én..én ezt az egészet nem akarom..legalábbis nem vele. Persze a szüleim főleg anya nagyon rá van pörögve a dolgokra..Ő bírja Ronaldot..és apa is...A helyzetem teljesen kilátástalan..persze a testvéreim mindenben mellettem állnak aminek nagyon örülők..

××

Az esküvő napja..hát ez is eljött..itt állok a ruhámban és nézem magam a tükörben..nem is festek olyan rosszul..lassan a vendégek is megérkeznek és kezdődik az egész ceremónia. Végül 250 főt hívtunk meg a "nagy" napra. Minden olyan tökéletes volt és mégsem. Valahogy így képzeltem el a nagy napot de egy olyan ember mellett akit tényleg igazából szeretek. Késő bánat.
-Kész vagy?-jött be Maddy.
-Igen!-bólogattam.
-Gyönyörű vagy!-simogatta meg a vállam.
-Köszönöm-mosolyodtam el halványan.
-Nem így képzelted el igaz?
-De valahogy így de nem vele. De mindegy. Mennyünk.
Megálltam Dany mellett ugyanis Ő fog elvezetni az oltárig. Átkaroltam felvettem a báj vigyoromat a zene megszólalt mi pedig lassan elindultunk. A gyerekek mentek előttem és szórták a vörös rózsa szirmokat. Nagyon aranyosak voltak. Az oltárnál megláttam a papot a tanukat és Cristianot is. Apa állt mellette  és fogott egy kis fekete dobozkát. Végignéztem gyorsan a tömegen és kiszúrtam pár Real Madridot is. Remek ezeket muszáj volt meghívni nagyon hiányoztak, gondoltam magamban. Lassan odaértünk én elengedtem Dany kezét és odasétáltam Cristialno mellé. Mindenki helyet foglalt majd a pap belekezdett mondanivalójába.
-Azért gyűltünk össze itt ma isten színe előtt hogy e két fiatalt egy életre összeadjuk-a hosszú beszéd alatt egyel talán nem figyeltem. Arra gondoltam hogy mi lehet Sebbel?! Vajon elvette már Hannát?! Ilyen és ehhez hasonló kérdéseken kattogott az agyam. Csak akkor "tértem" újra magamhoz amikor a pap Cristianotól kérdezett.
-Te Cristiano Ronaldo dos Santos Aveiro elfogadod az itt megjelent Niky Eleonore Marie Torrest a feleségednek?
-Igen!-válaszolt határozottan.
-És te Niky Eleonore Marie Torres elfogadod az itt megjelent Cristiano Ronaldo dos Santos Aveirot férjedül?-nem kell mondanom én nem kicsit hezitáltam. Mindenki engem bámult nagy szemekkel és szinte mind azt kiabálta hogy mondj igent.
-Nos..őő..igen!-adtam végül be a derekamat.
-Akinek van ellenvetése az most szóljon vagy örökre hallgasson!
-Nekem lenne!-rontott be valaki az ajtón mire mindenki arra kapta a fejét. Én el sem hittem amit látok. Azt hittem képzelődőm de nem..ez a valóság. Seb és Tommi állt az ajtóban. 
-Niky nem szereti ezt a barmot és én nem engedem hogy hülyeséget csináljon. Én is azt akartam egy órával ezelőtt de megvilágosodtam. Én mindig is Őt szerettem és Őt akarom elvenni nem mást!-vallotta be én pedig teljesen meghatódtam. Gondolkodás nélkül odarohantam hozzá és a nyakába ugrottam. Annyira de annyira hiányzott már.
-Szeretlek!-csókolt meg.
-Én is!-csókoltam  meg most én.
-Most akkor mi van?-szólalt meg a pap.
-Semmi csak adja már össze őket ne törődjön senkivel!-jött oda Marcello.
-Nem lesz itt semmilyen esküvő!-jött oda a bátyám is.
-Na ne mond. Szerintem meg lesz!-nevetett gúnyosan.
-Húzz el innen Marcello!-jött oda apám is-Nem lesz esküvő. Csak most jöttem rá hogy Ronaldo nem való a lányomhoz. Úgyhogy esküvő lefújva.
-Apa!-öleltem meg.
-Kislányom bocsáss meg nekünk! Mi nem akartuk azt hogy boldogtalan legyél csak a saját fejünk után mentünk és nem törődtünk az érzéseiddel. Meg tudsz nekünk bocsátani?
-Már megtettem!-öleltem meg még egyszer.
A tömeg lassan oszolni kezdett és szerencsére az összes Realos köztük Marcello és Ronaldo is eltakarodott. Én végig Sebbel voltam. Olyan jó volt visszakapni..vele lenni.
-Anyu apu! Szeretném nektek bemutatni Sebastian Vettelt. Seb ők itt a szüleim Marie és Tom!
-Sebastian Vettel!-mutatott be nekik.
-Szóval csak még annyit hogy én igazából Őt szeretem.
-Én pedig Őt!-csókolt meg szerelmem.

××

Immár 2 hónap telt el azóta hogy Seb visszajött és együtt vagyunk. Azóta nagyon boldogok vagyunk. Mindenhova együtt megyünk és jobb a kapcsolatunk mint bármikor. Senki és semmi nem tudja elrontani a kedvünket. És már büszkén mondhatom hogy a saját esküvőnket tervezzük. Már csak 2 hét és tényleg hivatalosan is egy pár leszünk. Sokkal jobb hangulatban tervezem ezt az esküvőmet mint a másikat. Tudom hogy boldog leszek Vele. Az esküvői ruhám már megvan ami meseszép. Mindig is ilyenről álmodtam. Nem leszünk sokan csak a barátok család tagok de így is 125-en legfeljebb. De nem bánom.Az esküvő helyszíne Heppenheim. Semmi média semmi felhajtás. Az esküvőn minden rendben zajlott. Miután kimondtuk a boldogító igent elkezdődött a lagzi. rengeteget táncoltam Sebbel és másokkal is. Hajnali 6 után Seb bejelentette hogy elrabolt engem..én persze meg sem próbáltam tiltakozni..egy csodás estét töltöttünk el együtt és utána indultunk is Mallorcára a nászutunk helyszínére. Majd újra kezdődött a szezon. Én végig vele voltam..ezért nevezik talán ezt a szerelmet Száguldó szerelemnek...THE END♥