In another world...

Hatodik.

-És még Ő a legjobb pilóta?-nevettem fel. Komolyan ezt a kanyart még én is be tudtam volna venni. Pedig épp, hogy átmentem a vizsgán, DE átmentem. Ez meg levág egy kanyart, tönkreteszi az abroncsokat és csak annyit mond neki apám, hogy: "Nem gond lesz még jobb is, de ezután jobban koncentrálj!" Tegnap ha ezt Mark csinálja tuti biztos kap egy adag fejmosást, Ő meg megúszta ennyivel. Nem gondoltam volna, hogy apám is ennyire bedől ennek a gyereknek. De tévedtem. Viszont én nem fogok csak azért kedves lenni vele, mert Ő a csapat legjobb pilótája, és egyben a tavalyi világ bajnok. Én meg Doliya Horner vagyok szóval erről ennyit. Az első etap után, ami drága legjobb pilótánknak köszönhetően rövidebb lett a kelleténél, következett egy 1 órás szünet. Ebben a szünetben a szerelők megnézték, hogy minden rendben-e a kocsival a mérnökök pedig elemezték az adatokat. Én pedig újabban futár lettem. És bár semmi kedvem nem volt meglátogatni Sebastiant, azzal a céllal, hogy megkapja a kiértékelt adatokat, úgy éreztem muszáj nekem is csinálnom valamit elvégre azért jöttem ide, hogy hasznossá tegyem magam és ne csak éljek a nagyvilágban. Így hát egy mappányi kiértékelt adattal indultam meg a garázs azon részéhez ahol csoda pilótánk tartózkodik.

-Helló Doliya!-mosolygott rám amint észrevett.

-Helló!-biccentettem-Ezt Rocky küldi!-nyújtottam felé a mappát.

-Köszi!-vette el.

-Akkor én megyek is!-mondtam majd már indultam volna, ha nem szólt volna utánam a csoda gyerek.

-Várj! Nem akarsz maradni?-húzta féloldalas mosolyra ajkait. Most komolyan azt hiszi ezzel levesz a lábamról? Hát téved.

-Inkább nem!-ráztam meg a fejem, majd gyors léptekkel visszamentem előző helyemre. A délután további része elég csendesen telt. A pilóták futották a köreiket, a mérnökök számoltak, a szerelők dolgoztak. Én pedig hasonlóan tegnaphoz unatkoztam. A teszt végeztével a garázst elhagyva egyedül sétáltam vissza a szállodához, de előtte beleütköztem pár riporterbe. Nem én voltam a középpont aminek örültem, hanem természetesen Sebastian. Megannyi riporter állta körül, és tette fel neki sorba a kérdéseket. Egy keskeny résen át pont ráláttam, ahogy mondja a magáét mellette bal oldalt pedig Britta mosolyog mint a vadalma.  Jobban elnézve Őket. Furcsák voltak. Néha összenevettek egy a Sebastian által mondott viccen. Amúgy csak megjegyzem nem azért bámultam Őket mert féltékeny lennék Brittára. Nem. Hanem azért, hogy jobban kiismerjem Sebastiant. És hogy miért fontos ez? Csak. Na szóval ahogy egyre jobban néztem Őket beugrott egy kép. Az a kép amikor benyitottam a raktárba. Sebastianra tisztán emlékszem a nőre viszont nem. Azonban ahogy egyre jobban visszaemlékeztem a dolgokra és összeraktam minden egyes kép kockát összeállt a kép. Britta azért mondta azt Sebastianról, hogy milyen jó fej meg minden, meg azért nevetgélnek itt mert viszonyuk van! Britta volt az a lány a raktárban Sebastian mellett...

 Sziasztok! Meghoztam az új rész! Tudom még ez sem túl hosszú, de igyekszem. Jó olvasást! Puszi♥