Választásra kényszerülve!

Sziasztok! Amint ígértem itt a friss. Nem lett túl hosszú de léci nézzétek el nekem :) Nagyon köszönöm a hozzászólásokat jól esnek! :) Jó olvasást! Puszii♥

4 kommi és friss :$$

19.

6 napot töltöttem Londonban. Nagy részben otthon ültem tévét néztem napoztam vagy épp bementem kicsit a városba. Ma már a repülőgépen ülök útban Monaco felé. Az út durván 9 órás volt. A csapat többi tagja más-más repülővel érkezik hisz van aki már Monacóban van van aki Németországban, Milton Keynes-ben stb. Ahogy leszálltam hallottam hogy a Németországból érkező gép is landol pár perc múlva. Gondoltam egyet és megvártam Sebet.
-Na ki vagyok?-fogtam be hátulról a szemét. Tapogatni kezdte a kezemet majd a kérdésemre pár másodperc múlva választ is kaptam.
-Nilla?-majd levette kezemet szeméről és felém fordult.
-Talált süllyed!-vigyorogtam-Szia Seb!-öleltem meg.
-Jó újra látni. De miért nem mondtad hogy itt leszel?
-Nem tudtam hogy ilyenkor landol a gép. Én csak foglaltam egy jegyet. De te sem mondtad hogy mikor érkezel.
-Nem kérdezted!-rántotta meg a vállát. Azt elfelejtettem leírni hogy a 6 nap alatt beszéltem egyszer Sebbel.
Még beszélgettünk majd a bőröndökkel együtt elhagytuk az épületet. A csapat által küldött kocsival mentünk a szállodába. A szobába felérve csak ámultam és bámultam. Ha egy szóval kellene jellemeznem amit láttam az ez lenne: luxus.

A szobám csodálatos volt de a kilátás még szebb. 

Sebbel úgy beszéltük meg hogy 10 perc múlva találkozunk a hallban. Nekem sikerült pár percet késnem de szerintem elnézte nekem.

-Ez egyszerűen gyönyörű!-hüledeztem még mindig.

-Az. A medencét mindenféleképpen ki kell próbálnunk!-vigyorgott pimaszul.

-Szeretnéd mi?-néztem rá.

-Nagyon. És tudom hogy te is!

-Gondolat olvasó is lettél?

-Pontosan. De induljunk megjött a kocsi!-Seb udvarias volt kinyitotta nekem az ajtót majd utána Ő is beszállt. Ahogy odaértünk kezdődött is a megbeszélés. Utána Sebnek kedve támadt autogramokat osztogatni ezért még egy darabig a pályán dekkoltunk majd Heikkivel karöltve visszamentünk a szállodába. Épp bementem volna a szobámba mikor Seb még utánam kiáltott.
-15 perc múlva találkozzunk a medencénél!
-Muszáj?-nyávogtam.
-Kötelező. És ha nem jössz én rángatlak ki a szobádból! De tényleg!
-Oké akkor megyek. De lehet kicsit több kell mint 15 perc!
-Nők!-morgott.
-Férfiak!-kiáltottam még neki majd bementem a szobámba. Előszedtem a bőröndjeimet majd bikini után kezdtem kutakodni. 2 bikini közt vacilláltam aztán végre sikerült döntenem.

Imádtam ezt a bikinimet főleg a színe miatt.Felkaptam a kék törölközőmet és egy felsőt is vettem fel ami a combom feléig ért. A strand papucsomat is előkotortam majd lementem a medencéhez ahol már a fiúk tartózkodtak. Seb épp beleugrott a vízbe míg Heikki már rég bent volt. Lepakoltam az egyik üres napozó ágyra és a fiúkat figyeltem. Látszólag Ők még nem szúrtak ki engem. Egy darabig csak néztem előre a semmibe és azt sem vettem észre hogy Seb kijött a vízből és mellém sétált. Rámosolyogtam Ő pedig szó nélkül az ölébe kapott és elindult velem a vízhez.

-Seb tegyél le vagy sikítok!-figyelmeztettem. Nem tudja milyen ha én elkezdek sikítani. Pár lépés után már a medence szélén álltunk-Seeeb!!-sikítoztam.

-A dobhártyám!-morgott a pilóta.

-Sorry de nem tettél le! És még mindig nem!

-Nem is foglak!-vigyorgott majd a vízbe hajított. 

-Nem tudok úszni!-csapkodtam a víz felszínén. A két fiú persze rögtön kapcsolt. Seb utánam ugrott Heikki pedig felém vette az irányt. Seb ért oda előbb pont ahogy azt gondoltam. A vállánál fogva lenyomta a vízbe. Így majd megtanulja hogy velem nem érdemes szórakozni. Aztán gyorsan kifelé vettem az irányt de még utánam kapott a pilóta.

-Ez rossz vicc volt!-suttogta a fülembe majd a vállára kapott és megint bedobott a vízbe. Morogtam egyet majd fröcskölni kezdtem a fiúkat. Persze Ők is kapcsoltak és visszafröcsköltek. Mondanom sem kell megint én jártam rosszabbul. Utána már csak úszkáltunk a vízben közben pedig beszélgettünk. Olyan 2 órát lehettünk bent mikor Heikkinek az az ötlete támadt hogy menjünk át a pezsgő fürdőhöz. Nem kellett kétszer mondania már ott is voltunk. Itt csak fél órát voltunk bent de ezalatt a fél óra alatt még jobban szétázott a bőröm.

-Srácok van nálatok telefon? Meg kéne nézni hány óra?-néztem rájuk. Ők még mindig a kádban ültek.

-Ott a telefon a nadrágzsebemben nézd meg!-szólt Seb. Előhalásztam a nadrágjából a telefont (ami nem mellesleg Red Bull mobil volt..jellemző) megnyomtam egy gombot és felvillant az idő. 22:32. Az szép. Így elment volna az idő? Ahogy mondják társaságban gyorsan múlik az idő. Ez így van.

-Na hány óra van?

-Fél 11 múlt.

-Akkor lassan ideje mennünk!-szólt Seb majd szép lassan kiszálltak Heikkivel a vízből. Még úgy fél óráig száradtunk majd visszamentünk a szállodai szobánkba. A folyosón elbúcsúztam a fiúktól majd még vettem egy gyors zuhanyt és bedőltem az ágyba.