Választásra kényszerülve!

Sziasztok. Itt van a friss. Jó olvasást! Puszi♥

4 kommi és friss! :$

21.

Reggel arra ébredtem hogy valaki elhúzza a függönyt a szobámban majd lerántja rólam a takarót.
-NILLAAA!!-kiabált valaki én pedig majdnem még az ágyamból is kiestem.
-Mi van?-pislogtam nagyokat. A fény még bántotta a szemem de egy idő után sikerült megszoknom.
-Ébredj!-vigyorgott-El fogunk késni!
-Basszus Vettel. A szív rohamot hozod rám utána meg közlöd hogy kelljek fel. Szépen vagyunk. De én még maradok!-fordultam oldalra.
-Úgy akarsz járni mint tegnap?-szólalt meg pár perc után.
-Oké fent vagyok!-ültem fel. A tegnapi nap egy jó lecke volt nem kell belőle ismétlés. Elcsoszogtam a szekrényemig és csak bámultam előre. Seb pillantását végig magamon éreztem de nem igazán zavart. Pár perc nézelődés után kikaptam egy fekete harisnyát és egy egybe részes ruhát a szekrényemből majd bementem a fürdőbe. Gyorsan lezuhanyoztam kivasaltam a hajam tettem fel egy kis sminket majd visszamentem Sebhez aki az ágyon ült és a telefonját nyomkodta.
 Az ágyról felkaptam a barna táskámat beledobáltam egy üveg ásványvizet a telefonomat és a program naptárt.
-Mehetünk?-néztem Sebre aki csak bólintott.
-Csinos vagy!-jegyezte meg már a liftben.
-Köszönöm!-mosolyodtam el halványan majd előkotortam a táskámból a program füzetemet. A program elég sűrű volt. Szabad edzések interjúk autogram osztások és utána még egy megbeszélés is vár ránk. Sóhajtottam egyet majd beszálltam Seb kocsijába. Lassan már megszokott lesz hogy Ő visz ki a pályára. Ahogy odaértünk becsekkoltuk magunkat majd én már mentem is egyeztetni a riporterekkel.  BBC, MTVA, SKY stb. Az egyeztetés után épp Mark-hoz siettem mikor Stu rohant felém kiabálva.
-Nilla. Valami csaj keres kint a kapuknál. Azt mondta a testvéred vagy mi!-vakargatta a fejét a szerelő.
-Öhm..köszi hogy szóltál Stu. Szólnál Brittanak hogy menjen el Mark-al interjúkra? Én azt hiszem eleszek egy darabig a látógatommal.
-Persze szólok neki!
-Köszi! Akkor én megyek is! Szia Stu!-intettem majd leléptem. Izabella itt? Remek. A kapukhoz siettem majd az egyiknél kiszúrtam a még mindig platina szőke testvéremet. Napszemüveget viselt és a telefonját nyomkodta. Jellemző rá.

Kimentem a kapun majd mellé sétáltam.

-Hát te?-néztem rá. Szokatlan volt Őt újra látni. Általában csak akkor látogat meg ha pénz kell neki vagy valami hasonló.

-Michael kidobott!-rántotta meg a vállát. Na jó fogalmam sem volt arról hogy ki is az a Michael. Mikor utoljára beszéltünk még valami Alexander volt a pasija.

-Aha. Lövésem sincs hogy ki az. De gyere!-nyújtottam felé a kezem. Felhúztam a földről majd egy üres irodába irányítottam Őt.

-Nem akarok a terhedre lenni csak anyáék számát szeretném elkérni.

-Anyáékét?

-Igen. Úgy döntöttem visszaköltözöm Magyarországra.

-Veled meg mi történt? Lázas vagy?-tettem a kezem a homlokára de kijelenthetjük láza nem volt.

-Dehogy vagyok lázas!-lökte el a kezem.

-Akkor drogoztál vagy mi van?-néztem rá. Nos igen a tesóm egy időben hol drog függő hol alkohol függő volt. Mondjuk én inkább meg sem szólalok.
-NEM!-jelentette ki szikla szilárdan-Csak egyszerűen elegem lett.
-Oké mit művelt veled ez a Michael?-most már nagyon érdekelt a válasz. Ő tuti hogy nem az én nővérem.
-Szakítottunk 6 hónap után.
-6 hónap? Eddig mindig csak egy éjszakás kalandjaid voltak mi lett veled?
-Szerelmes lettem oké? De Ő azt hiszi megcsaltam pedig nem így van!-hajtotta le a fejét. Kicsit megsajnáltam hisz valami hasonló helyzetben voltam pár hónappal ezelőtt én is.
-Sajnálom!-ültem le mellé és mint egy jó testvér megöleltem. Később nagy nehezen rávettem Izabellát hogy maradjon itt holnap reggelig. Utána megkértem Heikkit hogy vigye a szállodába a nővéremet én pedig rohantam a sajtó tájékoztatókra. Furcsa hogy itt Monacóban csütörtökön vannak a szabad edzések.
-Merre jártál?-kérdezte Seb az interjúk után.
-Hosszú majd ha lesz időm elmesélem. Ne felejtsd el 10 perc és megbeszélés. Megyek szólok Mark-nak is!-és már ott sem voltam. Markkal együtt érkeztünk a megbeszélésre ami több mint 2 órás volt. Hívtam egy taxit mert egyetlen sofőröm Seb még maradt szimulátorozni. A taxi jóval lassabban ért a szállodához mint Seb de még fizetnem is kellett érte. Fellifteztem a megfelelő emeltre majd bementem a szobámba amit most már Izabellával osztok meg ki tudja meddig.
-Izzy merre vagy?-kiabáltam.
-A teraszon!-kiabált vissza. Ledobtam a táskám az egyik fotelbe majd én is kimentem a teraszra. Pár percig csak csendben álltunk-Köszönöm hogy befogadtál!-nézett rám Izzy.
-Ez csak természetes. Felhívtad már anyáékat?
-Igen. Holnap reggel 9-kor utazom vissza Magyarországra.
-Értem. És nem vagy éhes?-tereltem a témát más vizekre.
-Egy kicsit!-mosolygott halványan.
-Remek akkor rendelek valami vacsit oké?
-Ühüm!-bólogatott. Pizzát rendeltem mert ez tűnt a legjobbnak most. Miután felhozták együtt elfogyasztottuk közben pedig jókat beszélgettünk. Egy másik énjét ismertem meg Izzynek.
Másnap már elég korán keltünk mert a gép 9-kor indult. Elsőnek Izzy ment el készülődni addig én ruhát válogattam. Utána cseréltünk. Épp hogy beléptem a zuhanyzóba kopogást hallottam de úgy gondoltam Izzy is el tudja intézni. Gyorsan letusoltam összekötöttem a hajam majd felvettem egy farmer sortot és egy fehér felsőt majd kimentem a nappaliba.
-Az előbb itt járt az egyik pilóta ha jól jegyeztem meg a nevét akkor Sebastian.
-És mit akart?
-Csak azt hogy ma 4 órától megbeszélés lesz.
-Uhh. Megint 2 óra dög unalom.
-Nem vagy túl lelkes! De majd Sebatsian jobb kedve derít!-vigyorgott.
-Hm?-néztem rá.
-Láttam ám hogy néztek egymásra.
-Mikor hogy nézünk egymásra? Nem értem!-ráztam a fejem.
-Amikor ott sétáltatok. A pályán igen a pályán. Valahova siettetek de még így is lehetett látni azokat a pillantásokat!-kuncogott.
-Még mindig nem értem miről beszélsz!-ráztam a fejem-De lassan ideje indulni!
-Igaz. Menjünk is!-mosolygott majd az ajtó felé indult.
-Nos akkor sok sikert Magyarországon!-búcsúztam már a reptéren.
-Köszi. Akkor én megyek is. Köszönöm hogy befogadtál!-ölelt meg. Még integettem neki majd visszavitettem magam a szállodába. Azt hittem 4 óra előtt tudok még egy kicsit pihenni de ez nem így lett. Épp hogy lefeküdtem máris kopogtattak. Próbáltam nem foglalkozni vele de a kopogás nem maradt abba sőt még a telefonom is csörögni kezdett. A kijelzőre pillantottam: Sebastian. Gondolom akkor Ő áll az ajtómban is.
-Gyere be!-kiabáltam ki. Reméltem hogy az ajtót nyitva hagytam.
-Mennék ha tudnák!-kiabált vissza. Remek akkor becsuktam. Nyöszörögtem egy sort majd elvonszoltam magam az ajtóig.
-Mit szeretnél?-pislogtam.
-Beszélgethetnénk!-vigyorgott.
-De álmos vagyok!-nyöszörögtem.
-Akkor meg maradok!-jött be. Én csak megvontam a vállam majd becsuktam az ajtót és visszadőltem az ágyba onnantól meg minden elsötétedett.