Választásra kényszerülve!

Sziasztok! Ahogy igértem itt a friss. Remélem elnyerni a tetszéseteket. És bár nem ide tartózik ( de egy kicsit azért mégis)  ma El Clasico. Szóval hajrá FC Barcelona!♥ Jó olvasást! Puszi♥

5 kommi és friss. :$
Jahm és még mindig várok kérdéseket. Brigi kérdésére kicsit késve de válaszoltam :)) http://ask.fm/NikoleNagy

22.

Arra ébredtem hogy mellettem valaki mocorog majd közelebb húz magához. Hozzábújtam majd újra elaludtam. Úgy fél órával később ismét megébredtem. Az órára pillantottam. Fél 4. Oldalra fordultam ahol Seb még békésen aludt. Az egyik keze a párnán pihent míg a másik a derekamon. Elmosolyodtam majd végigsimítottam a kezén. Ő is elmosolyodott majd lassan kinyitotta szemeit.
-Lassan indulnunk kell a megbeszélésre. Ébredezz!-mosolyogtam rá majd felkeltem az ágyból és vettem elő magamnak ruhát. Imádtam hogy jó idő van itt Monacóban. Egy lenge ruhát választottam hozzá pedig egy barna magassarkút.

Ahogy kiértem tekintetem az ágyamra vándorolt. Seb békésen aludt és közben az egyik párnát ölelgette. Elmosolyodtam majd leguggoltam az ágy elé és keltegetni kezdtem. Pár perc alatt összekapta magát majd együtt mentünk a megbeszélésre ami elvett az életemből 2 hosszú órát. Ezután még maradtam és segítettem Brittanak a papír munkában. Fél 8-kor értem vissza a szállodába. A pultnál elkértem a kulcsaimat majd Seb után kezdtem érdeklődni. A pultos csávó először nem értette hova ez a nagy érdeklődés de kinyögte azt hogy idézem " Herr Vettel még nem ért vissza." Megköszöntem majd felmentem a szobámba. Vettem egy gyors zuhanyt majd befeküdtem az ágyamba és a kezembe vettem a telefonomat. Seb irt egy SMS-t amit rögtön el is olvastam.

"Tudom megígértem hogy ma még beszélünk de a megbeszélés elhúzódott én pedig már nem tudtam visszamenni a szállodába ezért Heikkivel a kamionban alszunk! De nem felejtek! Ja és nehogy elaludj nekem holnap! Puszillak: Seb"

Elmosolyodtam majd visszaírtam neki.

"Nem gond és tudom te soha nem felejtesz már tapasztaltam! Hát megpróbálok nem elaludni de azért a biztonság kedvéért rám csöröghetsz reggel! Puszi: Nilla!"

Úgy 3 perc múlva jött is a válasz.

"Rendben akkor majd csörgök! Jó éjszakát! :)

Elmosolyodtam de erőm már nem volt visszaírni neki. Magamra húztam a takarómat a telefonomat az éjjeli szekrényre helyeztem majd pár perc múlva már aludtam is. 

Reggel már különösen korán ébren voltam. Fél 9-re kell kiérnem most még csak 7 óra van. Készítettem magamnak reggelit ami bundás kenyérből állt. Miután elfogyasztottam vettem egy gyors zuhanyt és valami hordható ruha után kezdtem kutakodni.

Épp hogy kiértem a szállodából a telefonom csörögni kezdett.
-Szia Seb!-szóltam bele vidáman.
-Szia. Na sikerült felébredned?-a hangja még kicsit álmos volt gondolom Ő nem rég kelt.
-Igen már a pályára tartok. Gondolom te még csak most keltél-itt hümmögött egyet-gondoltam-nevettem fel.
-Most viszont le kell tennem mert Heikki megöl ha nem megyek zuhanyozni! Találkozunk a pályán! Szia Nilla!-köszönt el.
-Szia Seb!-búcsúztam el majd elpakoltam a telefonomat. A délelőtt nagy részét az irodában töltöttem és az időmérőt is innen figyeltem. Seb nagy nehezen került be a legjobb 10-be Mark viszont elég könnyen vette az akadályt. A Q3-ra Seb már ki se ment gondolom elfogyasztotta az összes lágy keverékű abroncsait. A kvalifikációt végül Schumi nyerte de Spanyolországban összeszedett egy rajt büntetést így hátrább sorolták ahogy Maldonadot és Perez-t is. Seb így végül a 9-dik helyet szerezte meg míg Mark a pole pozicíót. Az ausztrál pilótát kísértem el interjúkra. Mire visszaértünk Seb már a szimulátorban ült. Úgy fél 6 fele már ketten ültünk az üres irodában és bámultuk a tévét. Persze előtte elmeséltem neki a nővérem múltját a kapcsolatunkat és még pár dolgot. Épp végeztem a mondandómmal mikor az asztalon heverő telefonom rezegni kezdett.

A képernyőn anya neve villogott.

-Bocsi de ezt muszáj felvennem!-néztem Sebre majd felálltam és kicsit félre vonultam. Megnyomtam az elfogadás gombot.

-Szia Anya!-szóltam bele.
-Szia Kincsem. Mesélj mióta vagy megint együtt Gerardal?-na itt még az állam is leesett. Én és Gerard? Újra együtt? Ez még viccnek is rossz.
-Nem is vagyunk együtt. Honnan szedted ezt a hülyeséget anya?-kezdtem kicsit ideges lenni.
-Ezzel van tele az internet drágám. Még képet is csatoltak hozzá sőt még Gerard is nyilatkozott az ügyről.
-És mit mondott?-érdeklődtem.
-Idézem: "Igen én és Nilla pár napot együtt töltöttünk. Tisztáztuk a múltat és csak a jelenre koncentrálunk. Megpróbálunk újra együtt lenni és majd meglátjuk mi sül ki belőle!" Idézet vége!-fejezte be anya.
-Tisztázzunk valamit. Én és Gerard soha nem leszünk együtt de ezért a cikkért én tuti biztos kicsinálom!-morogtam.
-Rendben kicsim de kérlek elsőnek gondold meg mit cselekedsz.
-Meggondolom. Most leteszem. Majd hívlak. Szia!-majd kinyomtam a telefont és Seb felé fordultam. Totál ideg voltam. Felkaptam a fotelben heverő táskámat és indulni készültem-Ne kérdezz semmit! Találkozzunk úgy fél óra múlva a szállodában!-mondtam majd eltűntem a sötétségben. Nos igen már eléggé későre járt. A pálya egyik végébe sétáltam hisz tudtam hogy ilyenkor ott nincs senki. Mondjuk az nem volt tiszta hogy hogy is jutottam be de valahogy megoldottam. Leültem az egyik rázó kőre majd tárcsáztam Gerard számát. Kicsöngött egyszer, kétszer, háromszor, négyszer de végül nem vette fel. Idegesen kezdtem kutakodni a táskámban de végül megtaláltam a keresett tárgyat.

 Egy doboz cigit. Nos igen még ti sem ismeritek teljes mértékben a múltamat. Sőt néhány részletet még a szüleim sem ismernek de szerintem jobb is. Lehet helyben szív infarktust kapnának. De visszatérve a cigire. Nos igen úgy 15 éves lehettem mikor rászoktam és az a gond hogy nem csak erre(...) Azóta már vagy 3 éve hogy nem cigizek de egy-egy dobozt mindig tartok magamnál a biztonság kedvéért. És milyen szerencse hogy most is volt nálam. Az öngyújtót is előhalásztam majd rágyújtottam. Igen pont ez kellett most nekem. Miután már félig elszívtam újra tárcsáztam a számot. Most végre fel is vette az a barom.
-Halló?-motyogott. Gondolom aludt.
-Hogy lehetsz te ekkora barom? Miért mondtad azt az újságíróknak hogy mi együtt vagyunk?-rivalltam rá majd ismét beleszívtam a cigimbe.
-Nem tudom miről beszélsz Shakira!-ásított.
-Shakira??? Nilla vagyok te barom NILLA!!-ordítottam el magam.
-Mi ez a kiabálás Geri?-hallottam meg egy női hangot. Szóval nem elég hogy összekever Shakiraval épp egy csajjal hentereg az ágyában. És még azt merte nyilatkozni hogy újra együtt vagyunk.
-Te utolsó fasz kalap! Mától nem ismerjük egymást és ajánlom hogy amit nyilatkoztál az újság íroknak vond vissza. Ja és üdvözlöm a kis csajt akit döntögetsz. Remélem tudja hogy rajta kívül mást is szoktál!-mosolyodtam el majd lecsaptam a telefont. Újabb cigit húztam elő a dobozából majd ezt is elszívtam. Felkaptam a táskámat majd elindultam vissza a pályáról. Végig az utat bámultam és csak gondolkodtam. Hirtelen autók zaját hallottam meg körülöttem. Gondoltam kiértem a városba. Épp leléptem volna a járdáról mikor valaki megragadta a kezem és visszarántott.
-Te normális vagy? Öngyilkos akarsz lenni?-kiabált magából kikelve. Csak megráztam a fejem és se szó se beszéd a nyakába ugrottam. Elsőnek meglepődött a reakciómon de Ő is viszonozta az ölelésemet.