~A cockpitten kívül~

Sziasztok. Meghoztam a frisst kicsit nehézkesen de összeraktam. Mivel holnap szóbeliznem kell rettentően ideges vagyok. Remélem azért majd meg tudok szólalni:$$ Drukkoljatok. Jó olvasást. Puszii mindenkinek. (Jahm és aki még rajtam kívül szóbelizik holnap annak egy kalappal)♥

~Huszonkilencedik~

Nem hittem a szememnek. Ő itt? De hogyan?És vajon mért jött?
-Azt mondtam engedd el!-jött közelebb majd lassan Hanna szorítás is enyhülni kezdett.
-Ezt most megúsztad de látjuk mi még egymást!-mosolyodott el gúnyosan majd távozott.
-Jól vagy?-fordult felém és láttam a szemében az aggódást a féltést.
-Seb!-ugrottam a nyakába és szorosan öleltem. Már nagyon hiányzott a közelsége pedig csak három napja vagyunk távol egymástól.
-Kicsim! Nagyon hiányoztál!-suttogta a fülembe.
-Te is Bajnok!
-Én sajnálok mindent. Én csakis téged szeretlek és eszem ágában sincs visszafogadni Hannát. Meg tudsz nekem bocsájtani?-nézett már a szemembe.
-Már megtettem!-bújtam hozzá szorosan.
-Szeretlek Kicsim!-csókolt meg.
-Én is!-viszonoztam a csókját.
-Juj végre újra együtt vagytok!-ugrándozott Andi majd megölelt mindkettőnket.
-Különben te hogy kerülsz ide?-néztem Sebre.
-Tudtam hogy itt vagy és már nem bírtam tovább nélküled így muszáj volt eljönnöm. Mondjuk azt nem tudtam hogy Hanna is itt lesz.
-Te is hiányoztál!-bújtam hozzá.
-Jól van fiúk lányok megbeszéltétek hogy hiányoztatok egymásnak meg minden de ha több fotót nem akartok a holnapi újságok címlapján látni akkor induljatok meg befele a házba!-figyelmeztetett minket Andi mi pedig elindultunk a lakásba. Befele menet megint szédülni kezdtem de próbáltam leplezni ami majdnem sikerült is de mikor a lépcsőkhöz értünk még jobban megszédültem. Szerencse hogy Seb elkapott.
-Kicsim jól vagy?-lett kétségbe esett de én még válaszolni se tudtam..nem volt erőm.
-Vigyük be!-karolt át a másik oldalról Andi. Beérve a lakásba Seb felkapott és elgyalogolt velem a kanapéig majd lefektetett arra.
-Már tegnap is voltak szédülései!-jött vissza Andi ismét egy pohár vízzel.
-De mitől szédül?
-Nem tudom..de van pár sejtésem..de az most nem fontos. Lüszi jól vagy?-fordult felém.
-Jól semmiféleképp nem de azért vagyogatok!-próbáltam oldani a feszültséget.
-Holnap el kéne menned az orvoshoz!-dobta fel az ötletet drága unoka tesóm.
-Álmomba se megyek orvoshoz. Tudod hogy utálom az orvosokat. Jól vagyok csak sok volt a stressz.
-Jó rendben elhiszem de ha még egy ilyen hasonló megszédülésed lesz akkor én magam foglak elcipelni az orvoshoz.
-Jó rendben akkor elvihetsz az orvoshoz. De most már jobban vagyok!-ültem fel.
-Megijesztettél!-húzott az ölébe Sebi.
-Nem akartam!-adtam az arcára egy puszit.
-Kérdezhetek valamit?-nézett rám Seb.
-Persze.
-Visszajössz a Red Bullhoz? Tudod kell nekem egy sajtós Britta helyére!
-Még gondolkodom rajta!-húztam kicsit az agyát.
-Most csak direkt húzod az agyam igaz?
-Igen!-kuncogtam-Visszamegyek a Red Bullhoz és ha nagyon szépen megkéred akkor leszek a sajtosod.
-Lüszi Ecclestone lennél a sajtosom?-nézett mélyen a szemembe.
-Igen. Örömmel!-vállaltam el és loptam tőle egy csókot.
-Ezt meg kell ünnepelni!-pattant fel ülő helyéről Andi majd egy üveg borral és három pohárral tért vissza.
-O nem nem. Én nem iszok!-kezdtem rögtön tiltakozni.
-Akkor neked hozok gyümölcs levet!-fordult vissza. Koccintottunk a visszatérésemre és arra is hogy újra együtt vagyunk Sebbel. Még beszélgettünk pár szót majd Andi felment a szobájába volt egy sürgős telefon hívása.
-Hol szeretnél aludni? Mert nem hinném hogy a szobámba elférnénk mindketten!-kuncogtam.
-Mért? Ennyire pici lenne a szobád?
-Nem csak az ágy az. Na jó nincs is ágyam.
-Akkor min alszol?-nézett rám felhúzott szemöldökkel.
-A hinta ágyamon. Gyere megmutatom!-kaptam el a kezét majd bevezettem a szobámba.
-Ezen tényleg nem férünk el ketten!-nevetett.
-Mondtam. De ne félj van egy ötletem. Kapsz egy vendégszobát úgy jó lesz?
-Vendégszobát? Csak akkor ha te is velem jössz!-húzott magához.
-Nem. Ennek direkt ez a lényege. Külön szobába alszunk mindketten.
-Nem én nem fogok nélküled aludni. Elég volt három napig nélkülöznöm téged többet már nem foglak. Ha kell becipellek abba a szobába de nem alszol ma nélkülem!-mondta halál komolyan.
-Na jó benne vagyok. Szeretlek!
-Én is!-csókolt meg..lágyan szerelmesen. Ez az ami már annyira hiányzott..meg maga Seb és a lénye. Megmutattam neki a szobát ahol aludni fogunk. Látszólag tetszett neki majdnem bent is ragadtunk de Andi addig kiabált hogy mennyünk már le míg erőt vettünk magunkon és lesétáltunk a lépcsőn.
-Na mi olyan fontos?-ültünk le vele szembe.
-Kész a vacsi. Pizza. Más nincs!-rántott vállat. Helyet foglaltunk az étkezőnél de nekem a gyomrom a pizza illatán enyhén felfordult. Ettem pár falatot de nem kellett volna. Mehettem a mosdóba. Az a kevés étel is kijött belőlem amit ettem. Ez nem lesz így jó. Nem elég hogy szédülők de még hányok is.
-Tessék! Jobban vagy?-guggolt le mellém Andi és adott a kezembe egy törölközött.
-Már igen. Seb?
-Kin toporog az ajtó előtt. Nagyon aggódik miattad. És én is. Ez tuti hogy nem a múlt kori betegséged miatt van.
-Akkor mitől? Nekem nem jut eszembe hirtelen semmi!-törölgettem az arcom.
-Arra nem gondoltál hogy terhes vagy?-mondta halkan hogy csak én halljam. Amit mondott abban lehet valami igazság. Ezek a tünetek olyanok mintha terhes lennék.
-Nem..nem hiszem hogy az vagyok!-ráztam a fejem.
-Nem kizárt. Szerintem holnap vegyél egy gyors tesztet és ha az is azt mutatja hogy nem na majd akkor elhiszem. De legjobban egy orvosnak hinnék de te úgy se mész orvoshoz.
-Ezt eltaláltad!-felkeltem a padlóról megmostam az arcom majd kimentem Sebhez aki tényleg nagyon aggódott.
-Szerintem is el kéne menned az orvoshoz!-értett egyet Seb Andival.
-Nem szükséges..gondolom még a múlt kori vírus kavarog bennem semmi több!-még magam sem hittem el amit az előbb mondtam de látszólag Seb bevette. Andi bogarat ültetett a fülembe..lehet hogy tényleg teherbe estem? Mondjuk nem kizárt..de ilyen hamar? És ha terhes is vagyok akkor azt hogy mondjam el Sebnek...alig két és fél hónapja vagyunk együtt de én már terhes is lennék Tőle? Vajon hogy fogadná a hírt? Remélem örülne neki. Sikerült teljesen elmerengnek és ezt Seb is észrevette.
-Min gondolkodol?
-Nem fontos!-legyintettem-Együnk!-vettem a kezembe egy pizzát. Most már éhes is vagyok hírtelen olyan étvágyam lett..Basszus lehet hogy tényleg terhes vagyok? Holnap muszáj egy tesztet csinálnom. Addig nem tudok megnyugodni míg ez ki nem derül. Felfaltam a pizza több mint felét ami nem kicsit volt szokatlan. A vacsora után még beszélgettünk egy keveset majd én álmosságra panaszkodva felmentem a Sebbel közös szobánkba. Leültem az ágyra törökülésbe és csak bámultam ki a fejemből. Az álom tényleg magával rántott és már csak azt éreztem hogy valaki befekszik mellém az ágyba és átölel. Reggel Seb mellkasán ébredtem. Köröket kezdtem el rajzolgatni a mellkasára. Mocorogni kezdett mellettem majd egyre szorosabban ölelt magához. Feljebb kúsztam az ágyon és adtam az én Bajnokomnak egy csókot. Ezt Ő rögtön viszonozta is. A lágy csókokat egyre szenvedélyesebb csókok követték. Seb maga alá fordított és így csókolóztunk tovább. Közben a felsőmtől is megszabadított majd váltottunk én kerültem felülre és én irányítottam. Már csak egy fehérnemű választott el minket a gyönyörtől. Seb aztán fordított rajtunk majd megkereste a bugyim pántját és egy lökéssel bennem volt. Felsikítottam ahogy a gyönyör birtokába vette a testem. Legördült rólam de azonnal magához húzott. A szívverését hallgatva ismét elnyomott az álom.Délután ébredtünk meg mindketten. Lementünk megebédeltünk majd csomagolni kezdtünk. Holnap visszautazunk Milton Keynesbe. Kíváncsi vagyok a többiek reakciójára. A nap folyamán felhívtam apát hogy visszamegyek A Red Bullhoz és hogy Sebbel már kibékültünk. Nagyon örült annak hogy ismét boldog vagyok.

×× 

-Indulhatunk?-nézett körbe Seb.

-Felőlem igen!-jelent meg Andi a bőröndjeivel.

-Felőlem is!

-Akkor induljunk!-bepakoltunk a kocsiba majd a repülőtérre mentünk. Felszálltunk a Keynes felé menő repülőgépre majd elfoglaltuk a helyünket. Az út nem volt túl hosszú és egy gyors fuvar után már a gyár előtt találtam magam.
-Jó ide visszajönni!-mosolyogtam.
-Még jobb hogy te is itt vagy!-csókolt meg Seb.
-Jól van szerelmes pár indulás be!-terelgetett a bejárat felé Andi. Bent csak pár ember lézengett közülük is csak párat ismertem. Egyre beljebb érve azonban már ismerős arcokba akadtam.
-Lüszi??-csodálkozott Chrsitian-Szóval akkor újra a csapatban?-nézett rám.
-Igen újra itt!
-Örülők hogy visszatértél!-ölelt meg-Legalább nem kell helyettest keresnem!-mondta megkönnyebbülve.
-Még elmehetek!-nevettem.
-Meg ne próbált. Azt már én sem fogom hagyni!-fenyegetett meg viccesen.
-Nyugi maradok. És merre van az új személyi edzőnk?-néztem körbe.
-Seb majd bemutatja nekem rohannom kell. Üdv újra a klubban!-nevetett majd elszáguldott.
-Sebii. ugye bemutatsz az új trénerednek?-mentem oda páromhoz aki lebonyolította a szoba foglalásom.
-Persze. Miután ezeket a bőröndöket felcipeltük a szobámhoz!-vigyorgott. Fellifteztünk a második emeletre bepakoltuk a holmijaimat majd elindultunk megkeresni Seb vadonatúj trénerét. Nem tartott sokáig az illető a büfében beszélgetett.
-Hello Heikki!-ült le Seb.
-Seb!-biccentett a tréner.
-Had mutassam be neked a sajtosomat Lüszit.
-Csak a sajtosod mi?-fordultam Seb felé-Egyébként Lüszi Ecclestone!-nyújtottam a férfi  felé a kezem.

Heikki Seb személyi edzője.

-Heikki Huovinen!-fogadta el.
-Örülök hogy megismerhettelek!
-Szint úgy!-mosolygott és a beszédéből le lehetett szűrni a finn akcentust. Még beszéltem pár szót Brittával is aki nagyon örült annak hogy visszatértem és hogy újra együtt vagyunk Sebbel. Egy megbeszélés ma is jutott Sebnek így amíg Ő távol volt kipakoltam a bőröndömből majd miután végeztem átmentem Andihoz.
-Szia!-ültem le az ágyra.
-Szia. Hogy vagy?
-Egész jól.
-Vettél már gyors tesztet?
-Még nem..nincs rá időm.
-Persze én is arra fognám. Tudod mit? Mivel remek unoka tesó és barát is vagyok ma de legkésőbb holnap elmegyek és veszek neked kettőt. Rendben?
-Imádlak!-öleltem meg-És köszi. Majd valahogy meghálálom.
-Már tudom is hogy!-mosolyodott el.
-Mondd!
-Tudsz nekem holnapra adni egy szabadnapot igaz? Lesz egy találkám Bennel és már megígértem neki hogy elkérezkedek tőled.
-Szabad vagy!
-Remek. Akkor én most megyek. Elkevergek a közeli gyógyszer tárba. Majd jövök és majd itt találkozunk rendben?
-Rendben. Szia!-adtam neki egy puszit majd megvártam míg elmegy. Visszamentem a Sebbel közös szobánkba és főztem pár szem virslit. Heikki is velünk vacsizott így sikerült jobban megismernem. ma már nem mentem át Andihoz túl késő volt. Még holnap is lesz nap nem? A vacsora után lezuhanyoztunk majd boldogan dőltünk be az ágyba.