In another world ... reloaded!

Második éved! - Második rész!

-Döntöttem Zain! Úgy érzem ennek az ismeretlennek igaza van. Ez nem én vagyok! Úgy érzem meg kell találnom a régi céltudatos Doliyát. Azt az embert aki nem adta fel az első akadálynál. És ehhez úgy érzem vissza kell mennem a Red Bull-hoz. És ki tudja? Lehet a végén mégis csak megtalálom a régi önmagam!
-És ha mégse-vette át a szót bűnöző haverom-Akkor remélem tudod, hogy én mindig itt leszek neked!-vigyorgott mint aki az előbb szívott be.
-Tudom! És köszönöm!-öleltem meg.
-Tudod, hogy ez nem az én stílusom, de most kivételesen viszonozom drága gesztusod!
-Nagylelkű vagy!-vigyorogtam a képébe majd a bőröndökkel együtt megindultam a kijárat felé-Akkor viszlát hamarosan drága Zain!-intettem még egy utolsót volt lakótársamnak.
-Csá Doliya!-intett Ő is. Valljuk be soha nem volt erőssége a búcsúzás ahogy nekem se...

~A repülőút után, már az Albert Park-ban!~

Imádom az esőt! Főleg akkor ha amiatt teljesen elázom. Nos valljuk be nem ilyen időjárásra számítottam. Azt hittem kellemes 20 fokos meleg fog fogadni erre? Szó szerint befagy a seggem olyan hideg van. Meg persze teljesen eláztam az eső miatt. A hajam az arcomra tapadt a ruhám pedig tapad rám mint állat. A bőr csizmám meg tuti biztos, hogy tönkrement. Ezért lóg nekem valaki egy másikkal! A bejutás egyébként kicsit megnehezítette a dolgomat. Mivel nem volt kártyám ezért egy cselt kitalálva kellett beszöknöm a pálya területére. Hála Zain haveromnak ellátott pár tanáccsal a nehéz helyzetekre. És hála egy ilyen remek tanácsának hipp-hopp átjutottam a biztonsági cuccokon. Eddig csak előnyöm származott abból, hogy ismerem. Viszont a Red Bull garázsba már közel sem volt ilyen könnyű bejutni. A bokszok előtt szerelők álltak akik minden egyes embert árgus szemekkel figyeltek. Valamit ki kellett találnom annak érdekében, hogy bejussak. Egy épületbe vonultam be amin ha jól figyeltem a "Pirelli" felirat virított. Nem is ez a lényeg hanem az, hogy sikerült szereznem egy ilyen sárga színű felsőt valamint egy fekete nadrágot amibe gyorsan bele is bújtan. A fejembe nyomtam egy szintén sárga színű sapkát majd elvettem egy kitűzőt amin az "Estella Guthierez" név kapott helyet. Hát nem tudom ki ez a csaj, de most átveszem egy kicsit a helyét. Csatlakoztam egy ugyanilyen ruhából álló társasághoz majd vártam, hogy valahogy bejuthassak a Red Bull garázsába. Nem volt egyszerű dolgom mert először a Ferrarihoz majd a Lotus-hoz mentek a csávók nekem pedig muszáj volt Őket követnem. Szerencsére a következő állomás már a Red Bull boksza volt. Mikor biztos voltam benne, hogy bent vagyunk és senki nem lát lemaradva a kis társaságtól osontam az egyik növény mögé. A sapkát lekapva a fejemről hajítottam el az egyik irányba majd a többi ócska holmitól is megszabadultam. 

Az egyik irányból emberek lépteit majd hangját lehetett hallani. Meglapultam a növény mögött nem szerettem volna lebukni. Apám mosolygós arca valamint Vettel beképzelt pofájával találtam szembe magam. Semelyikölyük sem vett észre csak mentek tovább közben nevetgéltek. Kedvem támadt hányni ettől a jelenettől.  Fintorogva léptem ki eddigi rejtekhelyemről majd úgy döntöttem keresek egy olyan helyet ahol nem találnak rám. Azonban nem jutottam sokáig. Valaki elkapva a csuklómat magához rántott....