In another world ... reloaded!

Második évad! - Ötödik rész!

-Vedd már fel azt a rohadt telefont!-morogtam a párnámba, de a készülék továbbra is megállás nélkül zenélt az asztalomon-Vettel vedd már fel!-morogtam majd átfordultam a másik oldalamra, hogy meglökhessem Vettelt, de Ő már sehol sem volt. Csukott szemmel kitapogattam a telefonomat majd a fülemhez emeltem.
-Halló?-szóltam bele bár nem sok kellett, hogy elaludjak.
-Jó reggelt szépség! Azt hittem már fel sem veszed!-beszélt egy hang a vonal másik végén.
-Még reggel van és nincs kedvem a hülyeségeidhez Vettel!-morogtam majd kinyomtam a telefont és nyakig betakarózva ismét álomra hajtottam a fejem. A második ébredésem már szerencsére Vettel mentes volt. Leültem a nappaliba és bekapcsoltam a hatalmas plazma tévét amin épp az időmérő ment. Persze most is Vettelt mutatták hisz Ő a nagy sztár! 

És persze megint Ő nyert. Nem mondom, hogy nem örültem neki, de ez megint csak azt jelentette, hogy egy újabb ponttal növelheti az egóját. Kikapcsoltam a tévét majd a konyhába mentem falatozni. Azonban a nyugalmat megzavarta az, hogy valaki elkezdte verni az ajtót, majd üvöltözni. Egy női hang volt sejtésem szerint Hanna. Muszáj volt eltűnnöm nem akartam balhéba keveredni. Kiszaladtam az erkélyre  az volt a tervem, hogy lemászok, de azzal nem számoltam, hogy több 10 méter magasan vagyunk. Előszedtem a telefonom és tárcsáztam Vettel számát. Már feladtam a reményt mikor az utolsó percben felvette.
-Azonnal gyere ide és csinálj valamit a barátnöddel különben betöri a lakosztályod ajtaját!-üvöltöttem volna vele, de akkor tuti biztos lebukok.
-Mi? Hogy kerül oda Hanna? És honnan tudta meg a lakosztályom számát?-tette fel sorba a kérdéseket.
-Vettel nem tudom, de ha nem érsz ide két percen belül te is és én is hallottak leszünk szóval csinálj valamit!-sziszegtem a készülékbe majd kinyomtam és igyekeztem kitalálni valamit. Mi van ha betöri azt a retkes ajtót az a szőke kis liba? Nekem tuti annyi, bár azért erre nem fogadnék. Előbb lenne vége a kis csajnak az biztos, de mindegy. Úgy 5 percig dörömbölhetett még az ajtón a szőke csaj majd ahogy hallottam megérkezett Vettel is és valahogy elrángatták az ajtó elől. Kicsit nyugodtabban tértem vissza a nappaliba viszont abban a percben mikor hatalmas erővel kinyitódott az ajtó még a vér is megfagyott ereimben. Csiga lassúsággal fordultam meg és már a legrosszabbaktól féltem mikor megpillantottam Vettelt, EGYEDÜL az ajtóban. Hatalmas kő esett le a szívemről és immár nyugodtan ültem le az egyik bár székre.
-Na sikerült lerendezned Mrs. Hisztikirálynőt?-fordultam felé.
-Sikerült, de mindez nem történik meg akkor ha valakinek el nem jár a szája!-jött közelebb. Kicsit hangosabban beszélt a kelleténél, de ezen már meg sem lepődtem. Vettel egyszer hol ilyen hol olyan.
-És vajon ki volt az a merész ember? Gondolom neked már vannak sejtéseid!
-Doliya ez kurvára nem vicces. Miért kell neked mindent elpofáznod?-állt meg velem szembe.
-Tudhattam volna!-nevettem fel-Most komolyan azt hiszed, hogy én voltam?-emeltem fel én is a hangom-Mi a f*szért pofáznák erről Hannának?
-Talán azért mert a múltkor is olyan lelkesen beavattad Mark-ot és az újságírókat abba a hülyeségbe, hogy csalom Hannát!
-Hülyeség?-húztam fel a szemöldököm-Te megvesztél ember!-ugrottam le a székről-Meg amúgy is már megmondtam, hogy nem én voltam! Mi nem világos ezen? Milyen nyelven mondjam még el?
-Tudod, nem hiszem, hogy az újságírók erre maguktól rájöttek volna!
-Ők nem, de Mark talán igen! Tudod, nem mindenki olyan hülye mint amennyire azt te hiszed!-böktem meg a mellkasát-És tudod, szerintem ideje lenne tiszta vizet öntened a pohárba! Mert ezek a dolgok amiket elkövettél szép lassan ki fognak derülni!-bólogattam hevesen.
-Az meg már megint csak az én bajom lesz!-jelentette ki.
-Akkor ami az előbb történt az is csak a te bajod, nem? De te mégis belekeversz engem is mikor tudod, hogy semmi közöm hozzá!
-Nem tudhatom biztosra!-rántotta meg a vállát.
-Elmehetsz a tudod, hova Vettel!-morogtam.
-Csak ha te is velem jössz!-vigyorgott.
-Elegem van belőled!-jelentettem ki majd leültem a kanapéra.
-Tudod mi jó egy veszekedés után?-állt be elém és mint egy örült húzogatta a szemöldökét. Elgondolkodtam pár percre majd megráztam a fejem jelezvén, hogy nem tudom mire gondol-Egy jó kis szex!-jelent meg a perverz vigyora.
-Úr isten!-temettem arcomat a kezembe-Ennél perverzebb lennél már komolyan neked fájna!-ráztam a fejem.
-Nem hinném. De mondj egy olyan okot ami miatt nem tölthetünk együtt egy kellemes éjszakát.
-Többet is tudok-horkantottam fel-Először is neked baránőd van! Másodszor soha nem feküdnék össze veled!-jelentettem ki majd felálltam a helyemről és a szobám felé vettem az irányt.
-Nem hinném cica!-kiabált utánam.
-Bekaphatod!-mutattam fel a középső ujjam.
-Majd te!-nevetett fel.
-Komolyan nem értem miért lakom még mindig veled!-mondtam ezt inkább már magamnak majd bezárkóztam a szobámba.

Sziasztok! Most kicsit hamarabb megérkeztem a folytatással, remélem elnyerte tetszéseteket! Puszilok mindenkit♥