In another world...

Tizenegyedik.

-Nem, nem nem és nem!-ellenkeztem-Britta ezt te sem gondolhattad komolyan! És apa?-pillantottam az említett személyre.
-Szerintem ez jó ötlet Kicsim!-bólogatott apám.
-De nem az!-ráztam a fejem-Én ezt nem akarom!-makacskodtam.
-Miért? Seb szerint jól kijöttök egymással!-mondta Britta.
-Persze!-pufogtam-Imádjuk egymást!-mondtam ironikusan-De miért kell nekem Őt elkísérnem erre a rendezvényre?-húztam fel a szemöldököm.
-Mert Hanna nem ér rá!-adta az egyszerű választ apa. De ki az a Hanna?!
-Hanna Sebastian...
-Barátnője!-fejezte be helyettem Britta. Az állam leesett. Nem akartam hinni a fülemnek. Sebastiannak van barátnője? Mindezek után? Uristen ez a pasi ez...rá nincsenek szavak. Mondanám azt, hogy kurva, de azt a nőkre szokták mondani. Ez durva.
-Te pedig-szólalt meg apa-Mint a lányom elkíséred és kicsit ismerkedsz a médiával is.
-Hidd el túl jól ismerem én már Őket!-legyintettem-Britta miért nem te kíséred el Vettelt?-fordultam felé.
-Nekem dolgom van. De most elvállalod vagy nem?-sürgetett.
-Elvállalja!-vágta rá apa. Kérdőn néztem rá. Ha nem az apám lenne nyilván beszólnék neki, de így. Inkább kihagyom.
-Ezért sokkal jössz nekem apa!-morogtam majd elcsörtettem a szobámba. Este hat órakor megérkezett a ruhám is. Britta azt mondta, hogy egy elegáns nem túl merész ruhát kapok erre.... A ruha aljával nincs semmi bajom, de a felsőjével. Annál több. Kész élmény lesz ez a vacsora már előre látom. A hajamat gyorsan megcsináltam, feltettem egy lágy sminket és már nyolc óra is volt. Kopogtattak az ajtón és bár megfordult a fejemben, hogy nem nyitok ajtót, de aztán eszembe jutott apa. Nem akarok csalódást okozni neki ezért hát ajtót nyitottam.

-Hú, de szexi valaki!-vigyorgott Mr. Sztár pilóta.
-Tisztázzunk pár dolgot! Egy: Nincs tapizás se semmi más! Kettő: Nem vagyunk barátok ezt ne felejtsd el. Ha kell mindenki előtt oltalak le és három: Nincs tapizás!-szögeztem le még egyszer a dolgokat bár nem hinném, hogy Mr. Sztár pilóta figyelt volna túlságosan el volt foglalva a dekoltázsommal-Vettel! Hallasz?-emeltem fel egy kicsit a hangom.
-Ja persze!-tért vissza a valóságba-Akkor induljunk cicám!-karolta át a derekam.
-Nem megmondtam, hogy ne tapizz!-löktem el a kezét.
-Szeretem a harcias csajokat!-állt meg velem szembe. A távolság nem volt több kettőnk között mint 1 méter.
-Inkább menjünk!-kerültem ki majd sietős léptekkel távoztam. Egy autó várt már ránk a gyár előtt. Mr. Sztár pilóta kinyitotta nekem az ajtót majd Ő is beszállt mellém. Az út alatt nem beszélgettünk én inkább a táját figyeltem. A sofőr kiszállt az autóból majd kinyitotta nekem azt. Kiszálltam majd nem sokkal később Vettel is mellettem termett.
-Kisasszony!-nyújtotta a kezét. Megforgattam a szemeimet majd belé karolva együtt indultunk meg-Csak egy kicsit próbálj meg úgy viselkedni mint aki kedvel!-morogta.
-Nem biztos, hogy menni fog!-morogtam én is.
-Csak mosolyog!-mondta majd kiléptünk a nagy közönség elé. Az asztalok szépen meg voltak terítve a tálakon pedig egy-egy névjegy kártya volt. A média pedig mindenhol ott volt. Amint kiszúrtak minket azonnal kattoghatni kezdtek a fényképező gépjükkel. Néhány fotóst felismertem hála a régi életemnek. Páran furán méregettek minket, már előre láttam a holnapi szalag címeket: "Doliya Horner új kiszemeltje nem más mint Sebastian Vettel" Pedig ez közel sem így van. Akkor se jönnék össze vele ha fizetnének.
-Az ott a mi asztalunk!-mutatott egy a közelben lévő asztalhoz Mr. Sztár pilóta. Lassú léptekkel az asztalhoz mentünk majd helyet is foglaltunk.
-Miért is vagyunk mi itt?-kérdeztem meg és belekortyoltam a pezsgőmbe.
-Mert meghívtak!-adta meg a logikus választ. Az este hátralévő részében én halálára untam magam Vettel meg. Minden jött mentél leállt egy szóra. Az egyik aki szerintem elég bunkó még le is ült mellénk és addig ott is maradt míg nem indultunk vissza a gyárba.
-Ki volt ez a vad barom?-morogtam.
-Kimi a legjobb barátom!
-Ja akkor már értem!-legyintettem.
-Nem akarsz ma velem aludni?-probálkozott be a liftben.
-Eltaláltad!-morogtam.
-Jaj cica ne legyél már ilyen makacs!-duruzsolta a fülembe. A hideg is kirázott, de próbáltam tartani magam. Szerencsére a lift megállt így gyorsan elléptem mellőle.
-Viszlát Vettel!-intettem majd eltűntem az ajtóm mögött.

Sziasztok! Tudom késtem, de mentségemre szóljon, hogy egész héten beteg voltam. Viszont most itt vagyok egy hosszabb ésszel és terveim szerint vasárnap is érkezem! Tudom, nem így egyeztünk meg, de most csúszásban vagyok! Erről a részről annyit, hogy az egyik kedvencem lett! remélem ti is szeretitek majd! Jó olvasást! Puszi♥♥