I Miss You!

És itt is lenne az új rész. Előre szólok hogy már csak pár rész van vissza! Jó olvasást és köszönöm a kommenteket! Puszi♥♥

Tizedik.

-Na elő azokkal a fotó albumokkal!-csapta össze a kezét Seb. Mindketten előhalásztuk a doboz mélyéről a fotó albumokat. A port ami rátelepedett egy egyszerű mozdulattal lesöpörtem. Ismét kinyitottam ugyanott ahol pár nappal ezelőtt. Az első kép egy családi kép volt.

-Íme az én kis családom. Az asztalnál ül balról apa mellette Jenson, aztán Nathen az egyik legjobb barátom majd Theo a másik öcsém. Akik állnak balra anya mellette Sckott az évfolyam társam aztán én és Peyton barátja James. Ez a kép egyébként apa szülinapján készült.
-Szemüveges voltál?-nézett Rám.
-Valami olyasmi!-nevettem fel-Akkoriban szemüveg megszállott voltam. Egy csomó napszemüvegem meg rendes szemüvegem volt. Amúgy meg igen szemüveges vagyok de kontaklencsét hordok!-osztottam meg vele a tényeket. 

-Ez te vagy?-bökött egy képre amin szemüveget viselek.
-Hát sajnos nem a szomszéd!-nevettem fel-Utálom ezt a képet.
-Most miért? Tök cuki vagy!-nevetett fel.
-Na persze. De majd meglátom a te képeidnél is ilyen jó kedved lesz-e!-vigyorogtam Rá. Ő rögtön abbahagyta a nevetést gondolom rájött hogy Ő milyen volt kis korában. A következő képen én és Theo voltunk.

-Hova készültetek? Egyébként csini a ruhád!-vigyorodott el.

-Ohh. Köszönöm. Nekem is tetszett annak idején. De ma már nem venném fel. A piros nem az én színem!-nevettem fel-Egyébként Jenson középiskolás báljába!-mondtam majd lapoztunk egyet.

-Akkor Ő itt Jenson?-mutatott a fiúra aki velem együtt mosolygott a kamerába. Rajtam meg már megint az az idétlen szemüveg volt.

-Igen!-bólogattam hevesen. A következő képen mind a hárman rajta vagyunk. Emlékszem még Peyton csinálta.

-Uhh az a fej!-nevettem fel kínomban. Komolyan nem értem hogy tudtam ilyen fejeket levágni. Seb csak jót nevetett a szenvedésemen.

-Ők pedig a barátnőim! Akiket sajnos elvesztettem!-sóhajtottam.

-Mióta voltatok barátnők?

-Óvoda óta. És bár voltak veszekedéseink mindig kibékültünk egymással. Hisz tudtuk hogy számíthatunk a másikra!-mosolyodtam el. Lapoztunk egyet és az egyik oldalról hiányzott egy kép. Csak egy felirat volt alatta: Emlék ami összeköt bennünket örökre!-olvastam fel magamban. Elsőnek nem ugrott be hogy minek is kellene itt lennie. De ahogy kicsit gondolkodtam a dolgokon rájöttem. A közös tetoválás. Amit együtt hárman varratunk fel egy nap.

-Milyen képről van szó?-fordult felém Seb.

-Csak erről!-húztam le a felsőm bal részét hogy láthassa a tetoválást-Együtt tetováltattuk mindhárman.

-Szóval akkor a barátnőidnek is volt ilyen?

-Igen. Pont ugyanilyen!-mosolyodtam el.

~...~

-Na had nézzem azt az albumot!-nyitottam fel Seb albumját. Az első kép pont egy kiskori volt-Ohh de cuki valaki!-olvadoztam. 

Már kis korában is eszeveszett aranyos volt.

-Tudom!-vigyorgott-Mondtam hogy már akkoriban is kocsi függő voltam.

-Most már hiszek is neked!-majd lapoztam-Itt hány éves voltál?-böktem egy képre.

-Úgy 18 lehettem. Ekkor még a BMW Saubernél voltam teszt pilóta.

-Jó sok hajad volt!-vigyorogtam.
-Ezen már a Toro Rosso csapat tagja voltam!-mutatott egy másik képre.

-Itt meg kevés a hajad!-nevettem fel.
-Jól van na ilyen korszakom volt! Imádom ezt a képet!-mosolyodott el-Michael Schumacher a példaképem volt és máig az. Megtiszteltestés volt Tőle átvenni azt a  díjat.

A következő képen egy szerelmes pár volt. Látszólag nagyon boldogok voltak. Gondolom nyaralni voltak.

-Ő Hanna?-mutattam a képen szereplő lányra mire Seb bólintott egyet-Nagyon szép!-mosolyodtam el. Tényleg szép volt pont Sebastianhoz való. Mosolyogva lapozott még egyet a könyvben.

-Ő az apám! Tudod amikor tehette eljött velem a futamokra. Ott szurkolt nekem ellátott tanácsokkal. Nagyon sokat köszönhetek neki!-mosolyodott el. 

Az utolsó kép pedig egy családi kép volt.

-Aranyos családod van!-mosolyodtam el.

-De nem teljes. Melanie hiányzik Róla. Tudod Ő nem szereti a nyilvánosságot ezért soha nem jött el egy futamomra sem.

-Értem!-bólintottam majd lezártam az albumot.