7.
Reggel pár perccel 9 után indultunk Bahreinbe. Az út elég hosszúra nyúlt és én a nagy részét végigaludtam. Nem értettem minek ilyen hamar Bahreinbe utazni hisz mások csak szerdán vagy csütörtökön érkeznek. Látszik hogy Christian ezzel is csak kínozni akar. A szállodában derült ki az is hogy egymás mellett kaptunk szobát.
-Már csak ez kellett!-pufogtam és a liftbe csörtettem. Sebastian még szöszölt a pultnál de nekem már mehetnékem volt. A lift ajtaja majdnem becsukódott mikor Sebastian kiáltott utánam.
-Ne enged becsukódni!-na jó lehet hogy köcsögség volt de hagytam hogy az ajtó becsukódjon. Sőt még szórakoztam is egy keveset. Mivel Seb lent várta a liftet én még mentem pár kört majd mikor meguntam kiszálltam a megfelelő emeleten. Előhalásztam a kulcsom majd ledobtam a cuccom és bezárkóztam magam után. Gondolom Seb eléggé ki lesz rám akadva de kit érdekel? Ha Ő lehet velem bunkó és köcsög akkor én miért ne? Nem tévedtem sokat pár perc múlva hangosan dörömböltek az ajtómon. Hiába dörömbölt én nem nyitottam ki inkább élveztem a helyzetet. Pár perc múlva aztán szerencsére megunta magát. A gonosz vigyor lekaparhatatlan volt az arcomról. Tudtam hogy ezért még kapni fogok de abban a pillanatban ez érdekelt a legkevésbé.
××
Másnap reggel mit reggel hajnalok hajnalán csörgött az a rohadt telefon.-Halló!?-szóltam bele morcosan.
-Ahogy kérte hölgyem itt is van a fél 6-os ébresztése.
-Ébresztés? Szerintem maga összekever valakivel!-dühöngtem.
-Mi nem tévedtünk hölgyem. Tegnap este lett megbeszélve!-és akkor leesett. Az ébresztés mögött csakis Sebastian állhat. Így akart bosszút állni a tegnapi liftes dolog miatt. Mondhatom eszes de nem jó emberrel packázott. A Barcánál megtanultam pár szívatást amit itt is tudok majd kamatoztatni.
-Igen már emlékszem és köszönöm az ébresztést. És ha már itt tartunk. A reggelit szobához szállítják?-érdeklődtem.
-Természetesen.
-Ez remek. Akkor szeretnék egy átlag reggelit rendelni.
-Rendben kisasszony. 15 perc és szállítjuk.
-Köszönöm! Viszlát!-majd bontottam a vonalat. A reggeli 15 perc múlva megérkezett. A kocsit betoltam a szobába a só szórót pedig a kezembe vettem. Tea sóval a legjobb dolog. A rántottát becukroztam csak a vicc kedvéért. Óvatosan áttoltam a szembe lévő szobához a kocsit majd hangosan kopogtattam és olyan gyorsan ahogy csak tudtam beslisszoltam a szobámba. Hallottam ahogy kinyílik Seb szobájának az ajtaja majd pár másodperc múlva a kocsit is betolta. Magam előtt láttam Seb fejét. Ahogy megkóstolja a rántottát és ahogy beleiszik a teába. Hangosan felnevettem és vártam hogy az ajtóm előtt dörömböljön ismét. Nem kellett sokat várnom. Az ajtóhoz sétáltam felvettem a komoly tekintetemet majd ajtót nyitottam.
![]() |
-Szia Seb!-mosolyogtam bájosan-Hogy ízlett a reggeli?
-Pont olyan mint te. Darabos és kiszámíthatatlan.
-Kurva kedves vagy! Különben is minek jöttél? És ha csak azért hogy bunkózz akkor el is mehetsz. Elég a pályán elviselnem téged nem kell még most is!-csaptam volna be az ajtót de Seb megakadályozta.
-Csak emlékeztetlek. Chris akarja ezt az egész békülős dolgot de ha te ennyire ellenséges vagy nem lesz belőle semmi.
-Még hogy én ellenséges? Akkor te mi vagy?
-Már megbocsáss de nem én szórakoztam 10 percen keresztül a lifttel és nem én szívattalak meg a reggelivel sem.
![]() |
-Igen az vicces volt!-eresztettem meg egy mosolyt-De azért te sem vagy piskóta. Hajnali ébresztés? Eszes de nem eléggé. És ha megbocsájtasz. Nem érek rá.
-Ahogy én sem! De nyugi a harc még nem ért véget!-eresztett meg egy gúnyos mosolyt majd lelépett. Szörnyen felidegesített ebben a 2 percben is. Nem érem hogy miért ennyire ellenséges velem? Miután kellőképp kipufogtam magam gondoltam egy merészet és a hátam mögött hagytam a szállodát. Fogtam egy taxit és bevitettem magam Bahrein belvárosába. Kíváncsi voltam a városra és a kultúrájára. Annyira elkalandoztam hogy hirtelen nem tudtam hol is vagyok. Mivel a nyelvet sem beszéltem mondhatjuk gondba voltam. Már eléggé sötétedett így muszáj volt valahogy visszajutnom a szállodába. Az utolsó mentsváram viszont Sebastian volt hisz csak Ő tartózkodott itt a többiek mind holnap érkeznek. Hát persze ez az én mázlim. Elég sokat hezitáltam azon hogy felhívjam-e Sebet vagy ne. Aztán erőt vettem magamon és tárcsáztam a számát. Már épp letettem volna mikor pont felvette az a rohadt telefont ami már vagy 2 perce csörgött.
-Méltóztattad felvenni? Gratulálok ez teljesitmény!-gúnyolódtam.
-Miért hívtál?-szólt bele semleges hangon.
-Ismered Bahrein környékét?
-Valamelyest igen de miért kérdezed?
-Eltévedtem. És hát mivel te ismered a környéket kijöhetnél értem.
-Szóval eltévedtél!-nevetett. Legszívesebben átnyúltam volna a készüléken és ott helyben behúztam volna neki-Tudod ez vicces!
-Szerintem nem az.
-És most nyilván azt várod hogy ki mennyek érted igaz?
-Valami olyasmit!
-És miből gondolod hogy kimegyek érted a mai nap után?
-Nem lehetsz ekkora köcsög.
-Pedig az leszek. Csókollak!-majd letette a telefont. Szomorúan sétálgattam az út szélén azt várva hátha valaki megsajnál és kisegít. Úgy látszik most pont szerencsém volt hisz egy fekete telep járó állt meg az út szélén. A kocsi tulajdonosa pedig nem más volt mint Sckott.
-Hát te? Mit keres itt Bahreinben?-húztam fel a szemöldököm.
-Csak kiruccanok!-vigyorgott sunyin. Tudtam hogy nem mond igazat.
-Ne fárassz a hülyeségeiddel Sckott. De ha már itt vagy! Vigyél el a szállodába ahol lakom!-ültem be a kocsiba.
-Ülj csak be nyugodtan úgy is van pár megbeszélni valónk!-a tekintete komoly volt.
-Ha a karrierem miatt aggódsz akkor meg kell hogy nyugtassalak. Feléneklem neked a dalt készítünk egy videoklipet és ennyi. Amolyan egy slágeres csoda leszek semmi több.
-Biztos vagy ebben?-húzta fel a szemöldökét.
-Teljesen. A dalt akár most is eléneklem neked ha kell a klipet meg felvesszük valamikor.
-Rendben akkor most felvesszük a közeli stúdióban. Mehetünk?
-Persze!-bólogattam. A stúdió tényleg közel volt az emberek pedig profik voltak. A dalt 1 óra alatt összehoztuk a végeredmény pedig remek lett.
-Holnap ráérek de csak holnap. Muszáj egy nap alatt végeznünk és kész. Utána pedig felejts el. Most pedig vigyél haza!-Sckott visszavitt a szállodába. Épp felértem az emeletre mikor Sebastianba ütköztem.
-Á mégis visszataláltál?
-Igen képzeld. Ment nélküled is.-hagytam ott. Bementem a szobámba bezárkóztam vettem egy gyors zuhanyt kihúztam a telefon kábelt hogy még csak véletlenül se tudjon zavarni senki. Sőt még a telefonomat is kikapcsoltam hogy ezen se tudjon senki bosszantani holnap.
Sziia.
VálaszTörlésHu jò kis rész volt! :D
kivàncsi vagyok hogy Seb ès Nilla mikor gyilkolják meg egymàst.. XD
Olyaok mint kèt rossz gyerek! Egyik sem külömebb a màsiknàl..
Remélem sikerül hamar összehoznod a következő fejezetet.
Puszii.*