Választásra kényszerülve.

4.

És már ki is találtam hogy mikor és hol fogok beszélni Sebbel. Ördögi vigyorra húztam a szám majd gyors léptekkel Britta irodájába mentem. Brittat is a tegnap esti vacsorán ismertem meg. Jó volt látni hogy nem egyedüli nőként vagyok itt. Bekopogtam majd egy igen után benyitottam.
-Szia. Zavarok?-bújtam be.
-Nem dehogy. Csücs le!-mutatott egy székre.

-Tudod szeretnék egy aprócska szívességet kérni tőled. Tudod nem igazán jövök ki Sebbel és szeretnék vele beszélni. Hogy legalább két szót tudjunk normálisan beszélni. És ez a filmforgatás most pont kapora jönne. Na benne vagy?-néztem rá boci szemekkel.
-Ez egy jó ötlet. Benne vagyok. De ezeket a szemeket tartogasd Sebnek!-nevetett. Volt valami furcsa a nevetésében.
-Köszönöm Britta!-öleltem meg. Sietnem kellett mert gondolom Seb már várta Brittat. De csalódni fog mert én leszek az aki vele megy. Mikor odaértem hozzá Ő csak bámult előre mint aki még mindig vár valakire.
-Km. Mehetünk?-mosolyogtam bájosan.
-Mi van?-húzta fel a szemöldökét.
-Jól hallottad. Én megyek veled! Ennyire azért ne örülj!-nevettem az arcát látva. Beszálltam a kocsiba de Sebastian még mindig csak egy helyben állt-Ha jönni akarsz akkor jó lenne elindulni!
-Inkább nem megyek!-rázta a fejét-A film nem ér ennyit.
-Sebastian Vettel! Vagy beszállsz a kocsiba vagy nem állok jót magamért!-kezdtem kijönni a sodromból.
-Én innen nem mozdulok!-dőlt a falnak. Miért egy ilyen istenverte barommal áldott meg a sors miért? Kipattantam a kocsiból és Sebet a könyökénél fogva húzni kezdtem a kocsiba.
-Ülj be basszus mert kicsinállak!-mutattam a kocsira. Már úgy voltam vele még egy rossz szót szól én tuti behúzok neki egyet. Megforgatta a szemeit majd bevágódott a kocsiba. Átcsörtettem a másik oldalra és beültem mellé aa söfőr pedig elindult. Az út alatt nem szóltunk egymáshoz csak az  utat bámultuk. Már semmi kedvem nem volt beszélgetni vele. A forgatás elkezdődött. A kungfu film közel sem nekem való ezt már megállapítottam.

Az egyik színfal mögé bújtam el és onnan-onnan figyeltem a forgatást. A csaj feltűnően nyomult Sebre ami nekem nem igazán jött be. Az autókázás után is még ott nevetgéltek. Nagyon elegem lett ezért nagy nehezen de elrángattam Vettelt.
-Most meg mi a bajod?-esett nekem rögtön.
-Ne dumálj Vettel csak szállj be a kocsiba!-utasítottam majd én is bepattantam mellé. A sofőr elindult vissza a pályára. Az út alatt nem szóltam Sebastianhoz nem láttam értelmét a beszélgetésnek. Ha Ő nem nyit felém akkor én miért tegyem ezt? A Barcelonánál megtanultam egy dolgot. Soha ne alázkodj meg senki előtt de legfőképp egy férfi előtt ne. Nincs nekem szükségem Sebastian barátságára megleszek én anélkül is. Van épp elég barátom. Ahogy megérkeztünk kipattantam a kocsiból és bementem Mark bokszába. Csak ültem és duzzogtam. Aztán mikor ezt is meguntam visszamentem a szállodai szobámba. Épp hogy beértem kaptam egy SMS-t. Leültem az ágyra kezembe vettem a telefont és megnyitottam az üzenetet.
Miért érzem az hogy szomorú vagy? Mondtam hogy legyél vidám te hülye nő. Tessék itt egy link katt rá és nézd meg. Hidd el jobb kedved lesz. Cuppantlak. Ja egyébként Berni voltam! :P
Elmosolyodtam.

Csak Berni lehet ilyen barom. Egyébként Berni a legjobb barátnőm volt a Barcanal. Úgymond mi voltunk csak csajok és persze remekül kijöttünk egymással. Rámentem a linkre és nézni kezdtem a tartalmát. Tényleg sokkal jobb kedvem lett.  2 évet sűrítették be egy kis videóba. Nagyon megható és vicces is volt. Ezt még meg kell köszönnöm nekik. Örülök hogy maradt a jó kedv a Barcanal.  Még párszor megnéztem a videót majd fél 10 fele elmentem zuhanyozni. Épp lefeküdni készültem mikor megcsörrent a telefonom. Ismeretlen volt a hívó de azt gondoltam hogy valaki a Barcától keres.
-Halló? Nilla Gomez.
-Reméltem hogy felveszed drága húgom!-a hangjából csak úgy csöpögött a gúny. Utáltam Őt tiszta szívemből. Tudom nem szép dolog hogy így beszélek a saját testvéremről de ti még nem ismeritek Őt.
-Mit akarsz?
-Jaj ne legyél velem ennyire nyers. Csak dumálni akartam egy jót a testvérkémmel.
-Szerinted ezt beveszem? Ne játszd az álszent libát Izabella. Nem áll jól!
-Álszent a jó édes anyád. Emlékeztetlek én vagyok az idősebb tehát te úgy ugrálsz nekem ahogy én azt szeretném.
-Álmodni még lehet. De nincs időm a hülyeségeidre. Menny vissza a pasiidhoz nekik nyomd a sódert. Engem kímélj meg.
-Várj csak egy percet. Hallom kirúgtak a Barcától.
-Helyesbítek nem rúgtak ki én mondtam fel. De téged ez mit érdekel?
-Sok időbe telt míg rájöttek hogy felesleges munkaerő vagy!-folytatta a hülyeségeit. Komolyan néha akkora tahó tud lenni-De hallom most meg valami autó izéba vagy.
-Forma 1 de minek is magyarázok neked? Hisz nincs mivel felfogni!-nevettem fel gúnyosan.
-Te beszélsz? Pf. De mindegy is. Csak tájékoztatlak egyszer majd meglátogatlak! Na szióka!-tette le mielőtt még bármit is tudtam volna felelni. Izabella mindig is ilyen volt. Már kiskorunktól kezdve utált vagy nem is tudom. Az a lényeg hogy soha nem értettünk egyet semmiben. A szüleink már megszokták ezt és nem is igazán erőltették a kapcsolatunkat. De egyenlőre legyen ennyi elég a testvéremről. Ha meglátogat hidjétek el sokkal többet meg fogtok tudni róla. De remélem erre nem kerül majd sor mindenki érdekében...
Másnap reggel a bokszok előtt sétálgattam mikor letámadtak a riporterek. Két perc alatt körbevettek és csak kérdezősködtek. Tudtam innen nem szabadulok egyhamar ezért inkább készségesen válaszolgattam a kérdésekre.
Riporter: Nilla milyen itt a Forma 1-ben? Mik a benyomásaid a Red Bull-ról? És a pilótákról?
Én: 2 nap után nem igazán tudok véleményt mondani talán majd 1 hét múlva tegyék fel ugyanezeket a kérdéseket!-mosolyogtam bájosan-De most kérem bocsássanak meg. Dolgom van! Viszlát!-törtem ki a tömegből. Épp hogy befordultam a Red Bull bokszba nekimentem Vettel-nek.
-Bocs!-néztem rá és már ott sem voltam. Megcsináltam a hétvégi feladatokat mondjuk közel sem volt könnyű dolgom. Elég nehéz egyeztetni a pilóták programjait de azért meg lehet oldani. A kész munkámból fénymásoltam párat majd  kézbesítettem mindkét pilótának. Épp Seb bokszából jövök ki mikor megcsörren a telefonom.
-Halló? Nilla Gomez!-szóltam bele.
-Találkoznunk kell mindnél hamarabb. Tudom hogy itt vagy Kínában találkozzunk a nagytemplom előtt!-a hangja szörnyen ismerős volt és pontosan tudtam hogy ki is Ő.
-Rendben. Holnap a templomnál 9-kor. Ne késs!-majd bontottam a vonalat. Kicsit zaklatottan vonultam vissza a szállodába. Egész nap kattogott az agyam. Vajon miért csak most hívott fel? És miért akar velem találkozni annyi év után? A kérdéseimre biztos választ kapok holnap már ha eljön a találkára. Este korán ágyba bújtam hogy a reggeli tennivalóimat gyorsan el tudjam intézni.
Épp végeztem az irodában mikor a két pilótával futottam össze.
-Hogyhogy ilyen korán bent vagy?-csodálkozott Mark Sebastian csak szótlanul állt mellette.
-El kellett intéznem pár dolgot!-mosolyogtam-De ha megbocsájtotok most rohannom kell!-indultam volna el de legnagyobb meglepetésemre Sebastian szólt utánam.
-10-kor szabadedzés. Csak gondoltam szólok.
-Igen kösz hogy emlékeztetsz. Sietek vissza! Sziasztok!-és már ott sem voltam. Vettem fel egy kabátot előkerestem a napszemüvegem majd egy taxival a templomhoz vitettem magam.