~Játék~

Sziasztok! Úgy döntöttem hogy felrakom a 10dik részt. Remélem tetszeni fog és ismét kapok pár hozzászólást! Azoknak aki pedig rendszeresen kommiznak nagyon szépen köszönöm.♥ Jó olvasást! Puszi♥

Vetkőzz  Seb vetkőzz!! :$$ ♥

~Party 10~

A reggelt egy gyors kávéval indítottuk Brittával. Ez amolyan kis csajos reggel volt számunkra.

Segítettünk egymásnak kiválasztani még a ruhákat is. Örültem hogy valaki még az ilyenekre is vevő. Közösen mentünk le Seb bokszába. A fiúk az épp megékező alkatrészeket csomagolták ki míg Seb Rockyval beszélgetett. Én leültem Heikki mellé és megvártuk míg a fiúk csatlakoznak hozzánk.
-Mehetünk!-jelent meg Kevin. Már csak rá vártunk így épp ideje volt betoppannia. A pályán nagyon-nagyon sütött a nap. Komolyan már csak arra vártam mikor kapok napszúrást. Közben Seb visszaküldte Heikkit a törölközőjéért.
-Látom feledékeny vagy!-mentem oda a pilótához.
-Jé. Téged is lehet látni? Két nap után méltóztattál velem beszélni?! Mi ütött beléd?
-Haha. Nagyon vicces vagy drága Sebastian. Képzeld sok dolgom volt. És ha jól emlékszem te sem siettél azzal a találkozással annyira.
-Tudod nekem is dolgom volt!

-Akkor meg ne vádaskodj! Inkább a pályára figyelj!-hagytam ott. Körbejártuk a pályát majd a fiúk még leültek beszélgetni. Én a tribünön álló Brittának próbáltam valahogy elmagyarázni hogy ma későn érek terveim szerint vissza de nem igazán értettük meg egymást. Közben Rockyék elhagyták a pályát majd lassacskán Heikki is távozott. Csak én és Seb maradtunk. Leültem Seb mellé és csak bámultunk előre mindketten.
-Haragszol rám?-törte meg végül Ő a csendet.
-Nem nincs rá okom. Csak meg kell értened hogy nekem a munka az első. Ha kirúgnak nekem végem. Apám tuti kinyír.
-Miért nyírna ki?-fordult felém. Na most szóltam el magam. Csak Christian tudja hogy miért is vagyok itt igazából és ez így volt jól. Nem akarom hogy ezt Seb megtudja. Bár az világos neki hogy egy gazdag elkényeztetett lány vagyok de azt gondolja hogy a saját erőmből kerültem fel ide. Ha pedig megtudná hogy nem is szerintem nem kicsit akadna ki.
-Ezt mondtam volna? Azt akartam hogy nem lenne rám büszke. És apa véleménye hogy a munka és a család az első utána a szerelem és a pasik!-füllentettem egy hatalmasat.
-Így már máshogy hangzik! Körbejössz velem még egyszer a pályán?-vetette fel az ötletet. Mivel most volt egy fél óra szabadidőm belementem a dologba.
-Nem szoktak a pilóták megsülni a cockpittben? Mert én már így megsülők.
-Hát nem a legjobb 45 fokban vezetni de elviselhető. Tudod ilyenkor a pilóták a pályára koncentrálnak és nem a melegre. Az csak mellékes.
-Értem. De tetszik a sapid! Hordhatnál többször ilyet!-mosolyogtam közben pedig levettem a fejéről a sapit.
-Majd szerzek neked is egyet!
-Behajtom rajtad!-közben visszaértünk a bokszba.
-Csak nyugodtan. De nekem most rohannom kell. Rocky kibérelte a szimulátort. Ígérd meg hogy ma még találkozni fogunk!
-Megígérem! És csak ügyesen!
-Köszi!-körbenézett majd adott egy puszit az arcomra. Megvártam míg elmegy majd egy boldog mosollyal ültem be a büfébe Britta mellé.
-Na beszéltél a szöszkével?
-Tőle jövök!-mosolyogtam.
-Akkor szent a béke!-állapította meg.
-Az! De nekem rohannom kell. Még van egy kis dolgom! Szia Britta!-hagytam ott a sajtost. Az asztalomon már várt egy halom papír. Ezeket Adrian hagyta itt nekem. Azt hittem hogy a lapokon lévő adatoktól okosabb leszek de ez nem így történt. Próbálunk javítani az időmérős teljesítményünkön de most még a tavaly előtti előtti adatok sem akarnak nekünk segíteni. Már csak a sorsban bízhatunk. És tudjuk a sors nem mindig kegyes de reménykedjünk. Fél 8 volt mikor úgy döntöttem átnézek Seb pihenőjébe. Kopogtattam de válasz nem jött. Azt gondoltam hogy lelépett hisz ez érthető lett volna. Holnap szabad edzések gondolom pihenni szeretett volna. Kicsit csalódottan lépkedtem vissza a liftig. Beszálltam majd visszamentem és ismét belemélyültem a feladatomba. Fél 11 volt mikor rászántam magam és visszamentem a szállodai szobába. Britta már aludt ezért csendben előkerestem a pizsim és elmentem fürödni. Lefekvés előtt megnéztem a telefonomat hogy hátha ott hagyott nekem üzenetet Seb de ez nem így volt. Csalódottan feküdtem be az ágyamba. Szinte egész éjszaka csak forgolódtam. A meleg miatt és az előbbi csalódás miatt sem tudtam elaludni. Reggel hold komásan ébredtem meg. Ma tuti hogy morcos kedvembe leszek és aligha leszek barátságos . Ezt reggel Britta is észrevette és próbált kérdezősködni de nem jött neki össze. Fél szavas mondatokban válaszoltam és ahogy csak lehetett elhagytam a szobát. Felmentem Adrianhoz a tervező részlegre.
-Ilyen korán?-csodálkozott.
-Nem tudtam aludni!
-Látszik!-erre csak egy dühös pillantást kapott tőlem. Nem beszéltünk többet csak a munkára koncentráltunk. Közben elkezdődött az 1. szabad edzés. Kevés érdeklődést mutattam irányában amit Adrian is észrevett.
-Látom ma nem vagy toppon. Menny van fél óra pihenőd!
-Köszönöm Adrian! Örök hálám neked!-öleltem meg majd összeszedtem a holmimat és otthagytam a tervező zsenit. A szállodába mentem tudtam hogy ilyenkor senki nem tartózkodik itt. Elővettem a telefonom és tárcsáztam a tesóm számát.
-Szia Abbey!
-Szia Lindy!-szóltam bele szomorkásan.
-Mi a baj Kincs? Mesélj miért vagy ilyen szomorú?
-Lindy haza akarok menni. Egyszerűen nem bírom. Túl sok a meló és áhh...-be se tudtam fejezni teljes mértékben kiakadtam.
-Mi van még? Kivel vagy szarban?
-Nem vagyok senkivel sem..csak tudod...Sebastian!-csuklott el a hangom.
-Mi van vele? Mit csinált veled?
-Semmit..vagyis..megígérte tegnap hogy találkozunk és nem jött el..
-Jaj Kincs te is tudod hogy a pasik hülyék. Biztos valami fontos dolga volt. De neked most pihenésre van szükséged. Durván 3 nap és vége. Jöhetsz haza 3 hétre.
-Ja úgy érted hogy 2re. A 3dik hét már nem szabad.
-Akkor is ki tudod majd magad pihenni. Sebbel meg beszélj mindnél hamarabb! Hidd el ez lesz a legjobb!
-Majd meglátom! Köszi Lindy hogy meghallgattál.
-Én mindig itt leszek.
-És mesélj otthon mi újság?
-Semmi. Apa távol van egy új befektetés miatt. Harry turnézik ezért gyakorlatilag egyedül vagyok.
-És mi van...anyával?-halkultam el a végére.
-Meglátogattam párszor. Nagyon bántja hogy nem volt velünk kiskorúnkban. Én megbocsájtottam neki őszintének tűnt.
-Én ezt azért majd még átgondolom! De le kell tennem. Nemsokára vissza kell mennem dolgozni! Vigyázz magadra! Szia Lindy.
-Rendben. Te is! Szia Kincs!-majd bontottuk a vonalat. Ez a beszélgetés tényleg jól jött most nekem egy kő esett le a szívemről. Már kicsit összeszedettebben mentem vissza Adrian mellé.
-Sokkal jobban nézel ki!
-Jobban is vagyok! Hogy állunk?
-Két perce lett vége. Hamilton nyert Seb lett a 2dik.
-Akkor ez most jó nekünk. Megyek elkérem az adatokat Rockytól meg Ciarontól.
-Rendben várlak vissza!
Elsőnek Ciarontól kértem el az adatokat majd Rockytól. Visszafele tartottam mikor belebotlottam Sebbe.
-Szia!-köszönt vidáman.
-Szia!-eresztettem meg egy halvány mosolyt.
-Van valami baj? Olyan szomorúnak tűnsz!
-Nem. De sietnem kell. Szia Seb!-kerültem ki. Amilyen gyorsan csak tudtam visszasiettem Adrianhoz. Adrian átvállalta tőlem a feladataim nagy részét látva hogy majdnem bealudtam.
-Ez nem lesz így jó! Pihenned kell!
-Tudom. Fogok is ha majd mindennel végzünk.
-Nem lenne jobb ha most mennél? Tudunk mellőzni pár órára.
-Bírom Adrian de köszönöm hogy ilyen figyelmes vagy!-eresztettem meg egy halvány mosolyt. Tényleg végigbírtam csinálni. Bár kellett hozzá pár pohár kávé is. A kávé tömeg után már ha akartam volna se tudtam volna aludni. Végignéztem a második felvonást amit szintén Hamilton nyert de Seb most csak a 10dik lett. Én ezeken a váltakozó eredményeken már meg se lepődtem. Az eredményeket most Sebastian szállította le amin nagyon meglepődtem.
-Van egy kis időd? Beszélgethetnénk!-jött oda mellém.
-Amint látod nincs!-szóltam vissza nyersen-Tudod tegnap lett volna. Csak te idő előtt leléptél!-vágtam hozzá a tényeket majd otthagytam.
-Abbey várj!-jött utánam-Tudom hogy elszúrtam!
-Igen elszúrtad. És most! Szia!-csuktam be az ajtót. Az üvegen keresztül láttam hogy csalódott és hogy magát hibáztatja. Kicsit megbántam hogy nyersen viselkedtem vele de muszáj volt. Ezt sugallta valami oda bentről. Nekiültem a munkámnak és megint késő este volt mire végeztem. Összepakoltam bezártam magam mögött az irodát. Mikor megfordultam nem kicsit ijedtem meg a széken gubbasztó Sebastiantól..