~Játék~

Sziasztok! Ismét jelentkezem a frissel. Köszönöm szépen a hozzászólásokat és a díjat Mónikától!

Szabályok:
1. Tedd ki a képet a blogodra.
2. Köszönd meg annak akitől kaptad.
3. Írj hat dolgot magadról.
4. Küldd tovább 5 blog írónak.
5. Hagyj megjegyzést a blogjukon.

6 dolog magamról:

1. Kedvenc focistám Gerard Pique és minden álmom hogy egyszer találkozhassak vele.
2. A történetet még nem érzem igazán a magaménak de próbálok vele megbarátkozni.
3. Utálom ha azt akit a barátnőmnek hiszek igazából nem is az! ( És néha sokszor érzem ezt)
4. Szerencse számom az 1, 3,4,5,6,7,8,10,14,15. (Jó sok van és mindegyikhez más-más dolog köt!)
5. Utálom a nagyképű nagyszájú embereket.
6. A telefonomon sok Sebastian Vetteles és FC Barcelonás kép van!+videók! :$$

~Party 6~

Kopogtattam majd pár perc múlva egy álmos Seb nyitott ajtót.
-Nem lenne gond ha nálad aludnék?-néztem rá nagy szemekkel.
-Nem gyere csak!-nyitotta kijjebb az ajtót. Lepakoltam az ágyra és kényelmesen elhelyezkedtem Seb mellett. Odabújtam a mellkasához és hallgattam ahogy dobog a szíve. Ez valamelyest megnyugtatott így nem sokkal később sikerült elaludnom.
-Sebastian! Ébredj!-hallottuk meg reggel Heikki hangját-Abbey???-vett észre engem is-Öhm..én..szóval..nem fontos..megyek...Seb te pedig ébredj!-szólt még vissza majd kiment a szobából. Nevetésbe törtem ki ahogy a mellettem alvó Seb is.
-Szegény Heikki. Láttad hogy vörösödött?
-Csukott szemmel persze.
-Látnod kellett volna. Majd valahogy elmondom neki hogy mit is kerestem itt. De most inkább megyek még mielőtt kész átjáróhoz lesz a szobád!-mosolyogtam majd összeszedtem a holmimat.
-Abbey!-szólt még vissza-Kapok egy szerencse puszit az időmérő előtt?-nézett rám kisfiúsan.
-Majd kapsz. Benézek az időmérő előtt a pihenődbe! Szia Seb!-dobtam a levegőbe egy puszit majd tényleg kimentem a szobából. Körbenéztem hogy nincs-e senki a folyosón. Szerencsére senki nem tartozkodott ott így észrevétlenül mehettem át a saját szobámba. Vettem egy gyors zuhanyt és épp a farmeromat húztam fel mikor kopogtattak. Sóhajtottam egyet majd ajtót nyitottam.
-Szia. Abbey igaz?-állt az ajtómban egy mosolygós szőke hajú lány.
-Igen még én vagyok az!-mosolyogtam-És te?
-Gabriella Weis. Én is ott dolgozom ahol te. Már többször akartam köszönni de soha nem volt időm.
-És most mi szél hozott erre?
-Csak Kenny küldött hogy adjam oda neked a munka szerkót.
-A mit? Ilyen is van?-nevettem.
-Igen van. Csak szombaton és vasárnap kell ezt viselned.
-Rendben és köszönöm!
-Ugyan. Remélem még találkozunk! Szia!
-Szia!-köszöntem el majd becsuktam az ajtót. Kivettem a fólia alól a ruhát és hát nem kicsit döbbentem meg. A felső részével semmi bajom nem volt az aljával már annál inkább. elég rövid volt ez a szoknya szerű akármi. Már ott tartottam hogy leveszem a ruhát amikor ismét kopogtattak. Puffogva mentem ajtót nyitni.
-Csini vagy!-vigyorgott az ajtó mögött a szőke német.
-Miért jöttél?-forgattam meg a szemeimet.
-Csak szólni akartam hogy az időmérő egy óra múlva kezdődik és még mindig nem kaptam szerencse puszit.
-Amint látod fontosabb dolgom is van. Utálom ezt a ruhát és muszáj hordanom.
-Nekem tetszik.
-Azt gondoltam. De ha már itt vagy segíts!-húztam be a szobába-Melyik cipőt vegyem?-tettem elé egy magassarkút és egy sarut.
-Ezért plusz egy puszit kapok. Egyébként ezt!-mutatott a magassarkúra.
-Rendben. Köszi!-adtam neki egy cuppanóst!
Nekem még el kellett intéznem pár dolgot de megígértem Sebnek hogy amint lehet bemegyek hozzá. A munkám 15 percet vett igénybe.
-Itt vagyok!-nyitottam be a kis helységbe kopogás nélkül.
-Ideje volt ideérned. Már rég a kocsiban lenne a helyem Rocky le fogja ordítani a fejem.
-Ne nyavalyogj. Kell a szerencse puszi vagy sem?
-Persze hogy kell!-adtam az arcára egy puszit.
-Igazán megborotválkozhatnál. Remélem tervezed mert ha nem akkor nem lesz semmiféle szerencse puszi.
-Akkor majd lesz szerencse csók!-húzta ajkát egy perverz vigyorra-Mennem kell. A mai nap folyamán szeretnélek még látni!-kacsintott.
-Meglátom mit tehetek ez ügy érdekében. Sok sikert!-integettem neki majd megvártam míg kimegy a szobából. Vártam egy keveset majd én is kimentem a kis helységből. Így talán nem volt olyan feltűnő a dolog. Leültem a büfébe és egy tányér csoki torta mellett néztem végig az időmérőt. Sajnos a dolgok nem úgy alakultak ahogy azt terveztük. Sebi csak 6dik lett. Tudtam hogy nem lesz feldobva az eredmény láttán hisz nem ehhez van szokva de véleményem szerint lesz ez még sokkal jobb is. Tudtam hogy még elég sok dolga lesz Sebnek és nekem is el kellett még intéznem pár dolgot.  Ez az egész úgy 1 órámba került. Örültem hogy mára már nincs semmi dolgom. Már előre elterveztem hogy valahogy felvíditom a szőke németet bár nem voltam benne biztos hogy szükség lesz rá. A büfébe mentem ahol összefutottam Heikkivel.
-Heikki. Elárulod nekem hogy Sebet merre találom?
-Épp az előbb kerültétek el egymást. Nemrég indult el a mérnöki részleghez.
-Köszi Heikki!-indult el vissza a mérnöki részleghez. Útközben összefutottam a szőke némettel is.
-Azt hittem direkt kerülsz!-nevetett.
-Megígértem hogy találkozunk nem? Tudom hogy csak 6dik lettél de szeretnék gratulálni!-öleltem meg.
-Köszönöm de lehettem volna sokkal jobb is hidd el.
-Örök maximalista vagy!-nevettem-Hidd el holnap sokkal jobb leszel én tudom!-fogtam meg a kezét-Vacsi?
-Benne vagyok!-mosolygott féloldalasan. Közösen megvacsiztunk majd felmentünk a 4dik emeltre.
-Ma is velem alszol?-kérdezett rá Seb.
-Szeretnéd mi? Egyébként nem tervezem!-ráztam a fejem.
-Pedig szívesen látnálak!-mosolygott huncutul-Ha pedig meggondolnád magad tudod hol találsz!-suttogta a fülembe és adott a számhoz közel egy puszit. Teljesen elvarázsolt percegik csak álltam ott egy helyben és bámultam a nagy semmit. Megráztam a fejem és bementem a saját szobámba. Megfürödtem és ágyba bújtam immár a sajátomba.