~A cockpitten kívül~

Sziasztok! Nos én is itt vagyok nem tűntem el. Egybe vettem az időmérőt és a futamot is ezzel kicsivel hosszabb lett az egész rész. Remélem ismét elnyeri a tetszéseteket. És meg kell hogy említsem: ÁTLÉPTÜK AZ 10000 LÁTOGATÓT. El se hiszem. :$$ A futamról csak annyit hogy nem értem hogy egy olyan embernek mint Karthikeyan hogy van egyel talán jogsija?? Komolyan..áá rendesen őrjöngtem a tévé előtt és még most is azt csinálom..de tudom hogy lesz ennél még jobb is. Úgyhogy hajrá Seb & Red Bull!♥♥ Puszaa♥♥

Sebas♥♥

 

~Negyvenötödik~

Másnap reggel korán keltünk mindketten és rögtön a bokszba mentünk. A fiúk lázasan dolgoztak az autón és Rocky is csak fel alá rohangált.
-Hé Rocky. Nem ülnél le? Elszédülők már attól is ha rád nézek.
-Nem tudok leülni. Valami gond van megint az autóval. Mindenre késleltetve reagált. Nem lesz ez így jó!-rázta meg a fejét de még mindig csak fel alá járkált. A harmadik szabadedzésre a fiúknak sikerült összerakni a kocsit így pályára tudtunk gurulni. Az edzés elég jól ment amin mindenki meglepődött. Komolyabb problémákra számitottunk de nem volt okunk panaszra. Seb a második lett és nem sokkal maradt el a győztes Nico Rosbergtől.

Seb a 3dik szabad edzésen.

 

-Látod! A nagy semmiért aggódtál annyit!
-Jó most már belátom hogy hülye voltam de mindegy. Ha az időmérőn is ehhez hasonló teljesítményt nyújtunk számolniuk kell velünk a Mekiseknek.
-Legyen úgy ahogy mondod!-mosolyogtam.
Seb már sokkal vidámabban tért vissza köreinkbe. Jónak érezte az autót elégedett volt vele. Mivel Andi nem ért rá én mentem el vele az interjúkra. A riporterek az autóról és az új alkatrészekről kérdeztek. De páran a magán éltre is kitértek. Seb persze ezekre a kérdésekre nem válaszolt inkább terelte a témát. 1 óra álldogálás után szabadultunk el a hiénáktól.
-Látod. Megmondtam hogy bírni fogom.
-Rendben igazad volt de ebből akkor sem csinálunk rendszer. Amikor csak lehet Andi fog velem jönni te pedig pihenni fogsz!-erre én csak látványosan megforgattam a szemeimet. Seb persze jót kuncogott rajtam. Beértünk a home-ba rendeltünk reggelit és kiültünk a szabadba. Már több mint három napja vagyunk itt Malajziában de ez az első alkalom hogy kiültünk ebédelni a napfénybe. Az ebéd után az ölében ülve figyeltük a tájat. Vagyis csak én Ő már lélekben az időmérőre készült.
-Hogy érzed meglehet az első sor?-kérdeztem hosszas csend után.
-Nem tudom. Remélem. Vagyis bízom benne. Minden rajtam és az autón fog múlni. Remélem a maximumot fogom tudni nyújtani.
-Te kis maximalista!-nevettem és adtam neki egy csókot-Mondjuk igazán megbarátkozhatnál a borotváddal.
-Most mért? Talán így nem tetszem?
-De csak tudod a szőröd böki az arcom!-nevettem.
-Majd vigyázok!-nevetett Ő is de szerintem ezt azért nem gondolta komolyan. Hogy tudna vigyázni mikor az egész arca tiszta szőr?!
-Komolyan mondtam ám hogy megbarátkozhatnál a borotváddal.
-Majd lehet teszek nála valamikor egy kört!
-Az a valamikor a közeljövőben legyen.
-Meglátom mit tehetek!-nevetett.
Nem sokáig maradtunk a teraszon vagy min mert lassacskán kezdődött az időmérő. Seb már overallban ült az egyik tároló tetején és Heikkivel beszélgetett. 

Seb&Heikki.

 

Én Rocky mellett ültem és figyeltem a monitorokat. Az előrejelzéseink szerint az időmérőn nem lesz eső és ez így is lett. Elsőnek mint ahogy az szokott lenni a kis csapatok pilótái gurultak pályára. Majd szépen lassan Sebet is kiengedtük. Egy bemelegítő köre és két gyors köre volt, aztán ha még szükséges kiküldjük egyszer.
-A tapadás csekély és a kigyorsításokban sem túl jó az autó. Vég sebességről meg ne is beszéljünk!-felelte Seb arra a kérdésre hogy milyen a autó. Rocky persze cseppet sem volt elragadtatva. A fiúk rögtön munkába álltak és szerelni kezdték az Abbey névre hallgató RB8-ast. A Q2be simán bejutottunk. Massa nagyon küszködött a Ferrari volánja mögött. A Lotus elég jónak tűnik tekintve hogy mindkét pilótája elég jó helyen van. A Q2ben az autó nem változott semmit. Seb küzdött a lágy gumikon.
-Én ezt nem értem. Délelőtt közel tökéletes volt minden. Most meg alig lehet ezt a gépet a pályán tartani!-panaszkodott Rocky.
-Adrianék sem boldogak. Az előbb beszéltem velük és Ők sem sejtik hogy mi lehet a gond. Markéknál közel tökéletes minden de Ők más taktikán vannak mint mi.
-Jó rendben. Nyugodjunk meg és találjunk ki valamit a Q3ra. Keménnyel vagy lággyal küldjük ki Sebet?
-A lágyon elég rosszul megy. Két gyors köre van igaz?-Rocky bólintott-Szerintem keménnyel küldjük ki.
-Ezt megbeszélem vele is!-majd bekapcsolta a rádiót és tárgyalni kezdett Sebassal.
-Keményen megyünk! Seb emellett döntött!-adta ki az utasítást a szerelőknek akik rögtön felrakták a keményebb abroncsokat. Ekkor már tudtuk hogy ez az időmérő sem lesz a miénk mint a múltheti. Még mindig nem sikerűt időmérő tekintetében előrelépni. Ezen a három hetes szünet alatt változtatnunk kell. Sebet kiengedtük az utolsó gyors körére is. Mikor átjött a cél vonalon már tudtuk hogy ismét hatodik lett. A polet Hamilton szerezte meg mögötte Button és Schumi. Megint Mclaren egy-kettő. Ez nem lesz így jó. A további sorrend Webber-ami nagyon meglepett-Räikkönen-de Ő 5 helyes rajt büntetését kap tehát így Seb az ötödik lesz. Az én németem leparkolt egy szabad helyre és szomorúan battyogott a mérlegelésre. Tudtam hogy nincs feldobva az eredménytől de nem lehetünk mindig elől és ezzel Ő is tisztában volt. A mérlegelés után visszajött a bokszba és megköszönte a fiúknak a kemény munkát. Többen próbáltak  lelket önteni Belé köztük én is.  Egy idő után már megjelent a szája szegletében egy halvány mosoly. Gyors interjúk után Adrian egy megbeszélést hívott össze amire az egész csapat hivatalos volt köztük mi is. Nagyon sok mindenről szó volt de legfőképp az időmérő béli teljesítményünkről. A több mint 3 órás megbeszélés után fáradtan mentünk fel a szobánkba. Chrsitian megtiltotta Sebnek hogy kinn töltse az éjszakát,persze ennek nem örült de nem szállt vitába Chrissel. Külön-külön mentünk el zuhanyozni. Én mentem utoljára. Mikor végeztem a dolgaimmal leültem Seb mellé.
-Próbálj meg pihenni. Holnapra minden erődre szükséged lesz.
-Tudom! És köszönöm hogy vagy nekem!-csókolt meg. Bedőltünk a jó meleg ágyban és én jó szorosan bújtam hozzá Ő pedig jó szorosan ölelt magához.
-Szeretlek Seb!-suttogtam.
-Én is!-válaszolt majd egy idő után egyenletessé vált a lélegzése ezzel jelezvén hogy elaludt. Hamarosan én is erre a sorsra jutottam.

××

Másnap Seb már 8kor kiment a pályára de nekem még volt egy kevés dolgom így még maradtam a szállodában. gyorsan felöltöztem elvégeztem a dolgaimat és 10re végeztem mindennel. Kimentem a pályára de mivel Rocky nem engedte hogy dolgozzak kerestem magamnak társaságot. Nicole Scherzingert. Nagyon kedvesnek ismertem meg és jó volt végre valaki olyannal beszélgetni aki nem csak a Forma 1ről tud beszélni. 2kor mentem vissza Sebékhez. A légkör elég feszült volt a közelgő verseny miatt. Mire észbe kaptam már a mezőny felsorakozott a rajt rácsra. Az eső esett aminek senki sem örült. A lámpák kialudtak és a verseny kezdetét vette. Seb nem rajtolt túl jól és majdnem sikerült belefutnia egy balesetbe de szerencsére a jó reflexeinek köszönhetően megfogta a kocsit. Az eső nem csillapodót sőt egyre jobban esett. 

Seb az esőben.

 

Többen is kicsúsztak ezért beküldték a Safeti Cart. Nem sokkal később a 9dik körben megszakították a versenyt. A kocsik felálltak a rajt rácsra a szerelők és csapat főnök pedig kimentek a pályára.
-Lüszi neked is ki kéne menni! Nem jó a rádió Sebnél. Te tudod miről kell tájékoztatnod én pedig nem mehetek most el innen. De siess vissza rendben?-nézett rám a verseny mérnök.
-Rendben. 10 perc és itt vagyok!-felkaptam egy esernyőt és futólépésben elindultam a pályára azon belül is Sebhez. Mire odaértem a srácok már felhúzták a ponyvát vagy mit.
-Eső gumin fogunk kimenni az FIA nem engedélyezte a másik keveréket!-hajoltam hozzá közel és beszélni kezdtem-A rádiód továbbra sem működik a KERS-el minden oké. Elsőnek a DRS-t nem lehet használni majd valahogy szólunk hogy mikortól használhatod. Nagyon figyelj a tapadásra és a fékek megfelelő hűtésére. Rendben?
-Rendben!-épp indulni készültem de még elkapta a kezem-Szerencse puszi?-nézett rám kisfiúsan. Adtam neki egy nagy cuppanóst majd elindultam vissza Rockyhoz.
-Mindent elmondtam neki amit tudnia kellett.
-Örök hálám. Segítenél?
-Most már kellene a segítségem mi?-nevettem.
-Nem ártana.
-Segítek nyugi!-együtt kezdtünk el dolgozni a taktikán és a gumi kopás mértékén. Fél óra kényszer szünet után a biztonsági autó mögött újraindult a versenyt. Pár kör múlva kijött a biztonsági autó és kezdetét vette a száguldás. Az eső függöny még mindig nagy volt így alig lehetett látni valamit. Seb tartotta a pozícióját. Mögötte  Kimi közeledett előtte pedig Rosberg volt. 

Seb és Kimi az esőben.

 

Miután lehetett használni a DRS-t könnyedén megelőzte Rosberget és autózhatta a saját tempóját. Ami nagyon meglepett az Alonso teljesitménye de legfőképp Perezé. A második hely a Sauber-rel az elég jó. Közben Buttonnak volt egy kisebb ütközése. Új első szárnyat kapott és eléggé visszaesett. Közben a monitorok újabb esőt jeleztek de az nem jött. Mark után Sebet is kihoztuk és a lágyabb keverékű gumikat tettük fel. Seb egyre közeledett Hamiltonhoz. A tempónk jó volt és számolásaink szerint meg tudtuk volna előzni Hamiltont. De Narain Karthikeyan ezt nem így akarta. Seb épp le akarta körözni az a hülye indiai meg nekiment hátulról..Seb pedig defektet kapott. A rádióban szinte őrjöngött és össze vissza hadonászott a kocsiban. Teljesen meg tudtam érteni. Nem értem mért adnak egyel talán egy ilyen embernek ülést??! Nagyon pipa voltam ahogy Rocky is.
-Ennek annyi. Ezt már pont szerző helyre sem fogja behozni!-őrjöngtem.
-Szerintem behívjuk az utolsó körben. Az autó megsérült nem lenne biztonságos így befejeznie!-jelentette ki Rocky. A rádió ismét egy nagy szar volt.  Végül Seb nem is ment végig.  A csapatból mindenki eléggé csalódott volt. A világ bajnokságban visszacsúsztunk a 6dik helyre. Rossz volt ezt így látni de valahol éreztem hogy lesz ez még jobb is.
-Lüszi!-jött velem szembe Christian-Mond meg légyszíves az újságíróknak hogy Seb nem fog ma válaszolni nekik csak a fő interjúra megy majd el. Csak arra kérlek hogy nagyon-nagyon figyelj rá.
-Rendben. Akkor megyek is. Szia Chris.
A sok újságírónak kicsit nehézkes volt elmagyarázni hogy Seb ma nem fog nyilatkozni de végül nagy erőfeszítések közepette sikerült elmagyaráznom mindegyik nagy észnek. Visszamentem Seb bokszába onnan pedig a pihenő szobájába.  Bementem és leültem a plafont bámuló Seb mellé.
-Elintéztem hogy ma csak egy nagy interjút kelljen adnod.
-Köszönöm!-válaszolt halkan.
-Tudod hogy lesz ennél még jobb is igaz?
-Tudom csak annyira frusztrál ez az egész. Lehetséges volt a dobogó erre tessék. Egy defekt mindent elront.
-Megoldjuk. Ne félj mi veled vagyunk. 3 hét múlva visszavágunk mindenért.
-Vagy nem!-váltott át pesszimistába.
-Seb ezt ne csináld. Most nem hagyhatod el magad. Össze kell kapnod magad és megmutatni hogy így is tudsz nyerni. Most pedig emelt fővel fogsz velem kijönni interjúkat adni.
-Rendben megpróbálom!-sóhajtott.
-Kérhetnék egy kicsivel több lelkesedést?
-Hurrá induljunk interjúkat adni!-komolyan már csak az ugrálás hiányzott és tényleg beveszem hogy jobb kedve lett. Tényleg emelt fővel állt ki interjúkat adni. Bár párszor kicsit dühbe jött de sikerült pár szóval megnyugtatnom. Hosszúra nyúltak az interjúk de megérte hisz mára ennyi volt. Chistian úgy rendezte a dolgokat hogy mára már tényleg ne legyen semmi dolgunk. Nekem pedig egy feladatom volt. Elterelni Seb figyelmét a versenyről. Nem hagyhattam hogy ezen agyaljon. Már a szobánkban feküdtünk vagyis én Seb mellkasán feküdtem és így beszélgettünk.
-Melyik nap utazunk Heppenheimbe?-most ez volt az a téma ami eszembe jutott.
-Szerintem szerdán. Holnap rengeteg dolgunk lesz és nekem még kedden is van itt egy kevés dolgom de szerdától szabad vagyok.
-Rendben akkor szerdán. és meddig leszünk a szüleidnél?
-Két-három nap. Aztán elutazunk a te szüleidhez két-három napra utána pedig elmegyünk pihenni egyet.
-Mit értesz a pihenés alatt?-lettem kíváncsi.
-Titok. Majd megtudod ha eljön az ideje. De annyit elárulok hogy újságíró és fotós  mentes helyre viszlek!-nevetett hosszú idő óta először.
-Nem szeretem a titkokat de kivételesen ezt most kivárom!-nevettem én is.
Hozattatunk fel magunknak vacsorát ami számomra inkább édességből állt és Seb is evett egy-két szelet tortát. Úgy is vissza kell hízni az elveszett kilókat nem?! A vacsi után vettünk egy közös hosszú kényeztető fürdőt. Ezután a hosszú nap után fáradtan de boldogan dőltünk be az ágyba és aludtunk el.