~A cockpitten kívül~

Sziasztok! Meghoztam a frisst. Nem lett túl hosszú most csak ennyi telt tőlem. Kommi határ 5. Ahogy meglesz én hozom is az új részt. Puszi mindenkinek:))♥

:$$ ♥

~Huszonnegyedik~

Reggel sietnünk kellett a pályára ugyanis még korán reggel volt egy megbeszélésünk. A megbeszélés után Seb rögtön autóba ült mert a teszt már 10 perce elkezdődött. Én visszamentem a lakásba Andihoz.
-Andi. Megjöttem!-kiáltottam el magam majd bementem a nappaliba.
-Látom!-jött le még pizsamában.
-Felébresztettelek?
-Nem!-legyintett-Egyébként kerestek.
-Engem?
-Nem a szomszédot. Téged ki mást?!
-És ki?
-Ömh Bernie. Azt mondta hogy ma  feltétlen szeretne veled találkozni. Valami fontos dolgot kell megbeszélnetek.
-Remek. Akkor megyek megkeresem. Azt nem mondta hogy hol szállt meg?
-De. Itt a hotel címe!-nyomott a kezembe egy papírt.
-Köszi. Akkor majd jövök. Szia!-indultam el. A szállodába érve megkerestem apa szobáját.
-Á kislányom. Gyere be!-nyitotta ki az ajtót.
-Szia apa. Kerestél?
-Igen. Lenne itt egy aprócska probléma.
-És mi az?
-Jobb lesz ha leülsz!-mutatott egy székre.
-Mi az? Ugye nem történt semmi komoly?
-Nem vagyis nem tudom hogy neked egy mennyire komoly és mennyire fog megviselni a dolog.
-Mondd!-fel voltam készülve a legrosszabbra.
-Arról lenne szó hogy mivel remekül végzed a munkád szeretném ha több feladatot vállalnál. De mivel ennyi a munkád a Red Bullnál ez jelen pillanatban nem megoldható. De.
-Mi de?
-Nekem nagyon kellene a segítség a Red Bull pedig nélkülözni tudna. Ezzel nem azt akarom mondani hogy hagyd ott a Red Bullt. Hanem csupán azt hogy egy részét add át másnak.
-Milyen részét? Nem értem!
-A tréner részre gondoltam. Britta feladatát megtarthatod de jobb lenne ha a tréner szerepét átadnád másnak.
-De mért? Hidd el bírnám a tempót és ott van nekem Andi is.
-Igen tudom hogy ott van de itt nem csak egy egyszerű munkáról lenne már szó. Találkozókra bemutatókra járnál és persze idővel majd szeretném valakinek átadni a Formula 1-et. És ez a munka épp ennek a kezdete lenne!-ez az egész sokkolt. Hagyjam ott a Red Bull egy részét? Sebet? Nem biztos hogy erre nem  vagyok képes.
-Apa én nem hiszem hogy méltó lennék erre a feladatra.
-De tökéletes lennél. A visszajelzések is ezt igazolják. Nem azt mondom hogy hagyd ott a Red Bullt. Tudom hogy nem lennél arra képes hisz ott vannak a barátaid a szerelmed. Csak annyit kérek hogy segíts nekem egy kicsivel többet és hagyd ott a tréner állást. Britta helyét átveheted és ugyanannyi időt tölthetsz majd Sebbel és a csapattal is.
-Nem tudom apa. Ezt még muszáj átgondolnom. És megbeszélnem Sebbel.
-Persze. De remélem minnél hamarabb dönteni fogsz.
-Igyekszem. Akkor majd még beszélünk. Szia!
-Szervusz!
Beültem a kocsimba majd száguldozni kezdtem. Ki akartam teljesen üríteni az agyam ami sikerült is. Visszaérve a lakáshoz bementem és levágtam magam az ágyamra. Bevackoltam magam és magamra húztam a takarót. Muszáj volt aludnom. Most csak ez segíthetett.

××

Az utcán sétáltam egyedül. Nem voltam túl boldog. Egyszer csak hangokat hallottam magam mögül. Megfordultam és Sebastiant láttam magam mögött. Szomorú volt egyedül sétált Ő is az utcán. Odamentem hozzá de hiába beszéltem hozzá nem válaszolt. Minden próbálkozásom hiábavaló volt. Aztán hirtelen újabb hangokat hallottam. Egy nő jelent meg mellettem és odasétált Sebhez. Megölelték egymást majd váltottak egy csókot. Nem tudtam ki volt ez a nő de biztos hogy nem én. A könnyeim potyogni kezdtek de Ők észre se vettek. Kézen fogva sétáltak tovább majd a nő még hátrafordult és egy gonosz vigyorra húzta a száját..mintha Ő látott volna. 

-Lüszi! Lüszi! Hallasz?? Ébredj!-beszélt hozzám Andi én pedig felültem az ágyba.

-Csak álom volt!-fújtam ki a levegőt.

-Rosszat álmodtál?-nézett rám.

-Igen. De már jól vagyok.

-Biztos?

-Igen. Mennyi az idő?

-Fél 5.

-Már? El fogok késni!-lezuhanyoztam felvettem egy cica nadrágot és egy sortot fölé egy felsőt és egy mellényt belebújtam a csizmámba felvettem a sálam és lementem a konyhába bekapni pár falatot.

A ruha.

-Bernievel beszéltél?

-Igen!-mondtam halkan.

-És mit mondott? 

-Semmi jót.

-Azon belül? Mindent harapófogóval kell belőled kihúzni te csaj? Na mondd már nem lehet annyira szörnyű.

-Azt akarja hogy hagyjam ott a tréner állást és dolgozzak neki.
-Ez jó vicc volt..-nevetett fel de amikor rám nézett a mosoly is ráfagyott az arcára-Nem viccelsz igaz?
-Nem!-ráztam a fejem.
-Sajnálom!-ölelt meg-Seb tudja?
-Még nem. És nem is tudom hogy hogy mondjam el neki.
-Szerintem mondd el neki nehogy mástól tudja meg.
-Igazad van. Akkor én most megyek is! És köszönöm hogy meghallgattál. Szia!
-Ugyan. Szia. És vigyázz magadra!
Autóba ültem és célul vettem a Barcelonai pályát. 10 perc autókázás után épségben megérkeztem. A Red Bull boxához indultam ahol már az autót szedték szét.
-Stu!-szóltam oda a szerelőnek-Seb?
-Az előbb ment be a pihenő szobájába.
-Köszi!
Bekopogtam a szobába és egy igen után benyitottam.
-Szia!-ültem le a székre.
-Szia Kicsim!-csókolt meg.
-Hogy ment ma?-érdeklődtem.
-Egész jól. Ma inkább a kemény etapokra koncentráltunk de így is harmadikak lettünk.
-Gratulálok!
-Van valami baj? Olyan más vagy.
-Mondanom kell valamit!
-Van valami baj Kicsim? Megijesztesz!-húzott az ölébe.
-Apa azt szeretné ha neki dolgoznák.
-De mi ebben a baj?
-Csupán annyi hogy lehet hogy holnaptól nem én leszek a trénered.
-Mi? De mért?
-Mert apa szerint ennyit nem bírnék egyszerre. Nem tudom mi lesz Seb!-bújtam szorosan hozzá.
-Nem fog semmi megváltozni. Az a lényeg hogy szeretjük egymást semmi más. Nem fog megváltozni semmi.
-Ígéred?-néztem rá.
-Ígérem!-puszilt meg.
-Szeretlek Bajnok!
-Én is Szépségem!-csókolt meg.
-És holnap utazunk vissza Németországba?
-Ha minden jól megy igen. És ha benne vagy másnap be is mutatnálak a szüleimnek.
-Én benne vagyok.
-Most pedig visszaviszlek a lakásba!-kapott fel.
-Benne vagyok!-nevettem-De azért letehetnél tudok én a saját lábaimon is járni.
-Akkor sem teszlek le. És nem ellenkezhetsz.
-Dilis vagy!-hajtottam a vállára a fejem. Seb még a kocsiba is beültetett és sikerült majdnem a fejét is bevágnia annyira ügyeskedett. Még hazafelé menet beugrottunk a bevásárló központba vettünk pár élelmiszert. Andival otthon összedobtunk egy gyors vacsit. Megvacsiztunk majd foglaltunk magunknak holnapra két repülő jegyet ami Németországba visz.
-Egyébként egyszer majd eljöhetnél velem Magyaroszágra. Körbevezetnélek a városban és ott is ahol kiskoromban felnőttem.
-Én benne vagyok. És mikor mennénk?
-Mondjuk vasárnap? És két napot lennék Magyarban.
-Nekem megfelel.

A ruha.

-Akkor vasárnap.
-És van már ötleted arra hogy ki fog helyetesíteni?
-Még nincs de nem lesz könnyű. Majd megkérdezem Tommit hátha tud valakit. De Téged nehéz lesz pótolni!-mosolygott.
-Oh. Köszönöm a bokót de hidd el nem vagyok potolhatatlan.
-Számomra az vagy!-húzott magához és megcsókolt. Még beszélgettünk egy keveset aztán közösen ágyba bújtunk.
Reggel fitten ébredtem meg. Az indulással voltak próblémáink ugyanis nem tudtam eldönteni hogy mit vegyek fel.
 De végül aztán csak sikerült. Seb bepakolt a kocsiba és utnak indultunk Németország felé.